A versenyképességben kiemelt szerepe van a járműiparnak
A hazai versenyképességben kiemelt szerepe van a járműiparnak, amely az európai gazdaság egyik fő pillére, ezért kulcsfontosságú az elektromosjármű-szegmenshez való alkalmazkodás – mondta Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságstratégiáért, iparért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten.
Lóga Máté, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) Makro Konferenciáján tartott előadásában rámutatott: Magyarországnak hangsúlyos célja, hogy hídszerepbe helyezkedve teret adjon a nyugati és keleti járműipari tudás fúziójának.
Kitért arra, hogy a pandémia, az orosz-ukrán háború, és az energiaválság felerősítette Európa hosszabb ideje húzódó versenyképességi problémáit.
A magyar kilátásokról kifejtette:
az inflációs ráta már a jegybanki toleranciasávban van, a GDP-növekedés helyreállása a külpiacok, azon belül is elsősorban a német gazdaság gyengélkedése miatt azonban még várat magára.
A versenyképességben kiemelt szerepű járműiparról jelezte: 2035-től az EU országaiban kizárólag zéró emissziós új személygépkocsikat és kisteherautókat lehet majd forgalomba hozni. Az elektromos meghajtású járművek piaci részarányának sokéves növekedése lassult, a döntéshozók és az autógyártók katalizálhatják a szegmens további növekedését.
A büntetővámok helyett a nemzetközi versenyben hisz a kormány – szögezte le. Magyarország kiemelt célja, hogy hídszerepbe helyezkedve teret adjon a nyugati és keleti járműipari tudás fúziójának. A beruházások jelentős része az EV-ökoszisztémához kapcsolódik, a bejelentett beruházásokkal az ország akkumulátorgyártási kapacitása az évtized végére öt és félszeresére nőhet. Ezzel a magyarországi gyártókapacitás a világon a negyedi legjelentősebb lehet.
Arra is kitért, hogy a kormány felülvizsgált kkv-stratégiájának célja a növekedésre képes vállalati kör szélesítése, értékteremtő képességének megerősítése. Az elektromos járműgyártás lehetőséget teremthet a magyar kkv-szektor mennyiségi (extenzív) szempontok mentén történő fejlesztésében – mutatott rá.
Az előadását követő beszélgetésen Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója arra kérdezett rá, hogy a következő évben mi lehet a növekedés motorja. Lóga Máté szerint a fogyasztás, a beruházás, az export lehetnek a legfőbb összetevők.
A magyar exportvárakozásokat a német gazdaság állapota határozza meg, az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a külpiacok talpra állnak. Lóga Máté elmondta, a beruházásokban a következő 1-1,5 évben a kkv-kra terveznek fókuszálni, az uniós programokkal, a garanciaintézmények segítségével illetve a már meglévő programokkal. A lakossági fogyasztást visszavetette a járvány, a háború, és az energiaválság, ugyanakkor az óvatosság oldódását segíti a reálbérek dinamikus emelkedése – tette hozzá.
Egerszegi Ádám, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese arra volt kíváncsi, hogy milyen programok várhatóak a kkv szegmensben, és milyen szerepe lehet a bankszektornak ebben. A programok jelentős részét már bejelentették – mondta válaszában az államtitkár, hozzátéve, hogy a kormány tőke, hitel és vissza nem térítendő támogatás nyújtásával tudja élénkíteni a beruházási kedvet.
Jelentős szerepe van a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által nyújtott hitelgarancia programoknak is. A jövő évi növekedés az ideinél dinamikusabb lesz, ebben konszenzus van a gazdasági szereplők, nemzetközi hitelminősítők, és a kormányzat előrejelzései között
– mondta Lóga Máté.
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) 13. alkalommal rendezte meg az üzleti élet egyik legfontosabb szakmai eseményét, a Makro Konferenciát. A félnapos konferencián a hazai gazdasági élet véleményformálói mellett a kormányzat és az MNB képviselői osztották meg gondolataikat a hazai üzleti előrejelzések mellett geopolitikai kilátásokról, Kína és Amerika gazdasági versengéséről, Európa jövőbeni szerepéről.
A konferencia fővédnöke Varga Mihály pénzügyminiszter, a JVSZ társelnöke.
