Akár vezetünk, akár utasként ülünk autóba, a csúszós utaktól félünk leginkább
Vakmerőek a magyar vezetők, ugyanis 65 százalékuk egyáltalán nem retten vissza attól, hogy autóba üljön extrém időjárási viszonyok között is. Azok viszont, akik felmérik a kockázatokat, a csúszós utaktól félnek leginkább – derül ki a Drivingcamp Hungary megbízásából készített reprezentatív kutatásból. A magyarok 73 százaléka került már balesetveszélyes vezetési szituációba, 41 százalékuknak viszont sikerült elhárítani a bajt az elsajátított vezetési készségeknek köszönhetően. A téli autózásra való felkészülést a nők fontosabbnak tartják, mint a férfiak.
A balesetveszélyes vezetési szituációkról készített reprezentatív felmérést a Drivingcamp vezetéstechnikai központ. A kutatási eredmények rámutatnak, hogy a lakosság kicsivel több mint negyede még sosem került bajba az utakon, közülük többségében a női sofőrök azok, akik még nem éltek meg veszélyes helyzetet a forgalomban. Ők 39 százalékban jelölték meg ezt a válaszopciót, míg a férfi autósok 21 százalékban.
A magyarok 73 százaléka már került balesetveszélyes vezetési helyzetbe, és 41 százalékuk az elsajátított vezetési készségeinek köszönhetően tudta elhárítani a bajt. A férfiak fele számolt be erről, a nőknek közel negyede. A lakosság 17 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a balesetet a vezetési készségektől függetlenül sikerült kivédenie, míg 12 százalék szerint elkerülhetetlen volt a szerencsétlenség. Mindössze három százalék mondta, hogy bár nem sikerült elhárítania a balesetet, de jobb vezetési készségekkel valószínűleg elkerülhette volna.
A magyarok negyedének még nem jutott eszébe lemondani egy utat az időjárási viszontagságok miatt
Az extrém időjárási körülmények hatással vannak a sofőrökre és az utasokra is. A felmérésben részt vevők közel kétharmada jelezte azt, hogy nem tart az időjárási viszontagságoktól. Negyedük úgy nyilatkozott, hogy ilyen okból még soha nem jutott eszébe elhalasztani egy utazást, és majd ennyien, 24 százalék mondta azt, hogy fontolóra vette ezt a lehetőséget, de végül nem mondta le az útját. Tizenhat százalék fogalmazott úgy, hogy bár nem mondták le az utat, utólag belátták, hogy ez lett volna a helyes döntés. A válaszadók közel húsz százaléka viszont többször is felhagyott eredeti tervével az időjárási körülmények miatt, 16 százalékuknál pedig csak egyszer fordult elő ilyen.
A csúszós utak a legijesztőbbek, legtöbben nem is manővereztek ilyen körülmények között
A megkérdezettek közel fele a csúszós utaktól tart leginkább, ezt követi a köd, amelyet a válaszadók kicsivel több mint a negyede jelölt meg. A harmadik gondot okozó időjárási körülmény a sötétség, amelyre a nyilatkozók egytizede szavazott. A havas utaktól való félelem a lakosság nyolc százalékát érinti. A férfi és a női válaszadók arányából kiderül, hogy a nők jobban tartanak a csúszós utaktól, míg a férfiak inkább a ködtől kímélnék meg magukat.
A felmérésben részt vevők 43 százaléka egyáltalán nem gyakorolt még manőverezést csúszós vagy jeges úton. A női vezetők óvatosságát indokolja, hogy ők 57 százalékban nyilatkozták ezt, míg a férfi sofőrök 35 százalékban. A megkérdezettek 23 százaléka csak akkor manőverezik bizonytalanabb úton, ha alkalom adódik rá. Vannak olyanok is, akik kezdőként többször csináltak ilyen gyakorlatokat, de ma már ezt nem teszik – a nyilatkozók közel negyede állította ezt. A lakosság hat százaléka tréning keretében gyakorolt ilyen manőverezéseket, míg öt százalék jelezte azt, hogy rendszeresen feszegeti a határait csúszós vagy havas úton, mi több, keresi is az ilyen alkalmakat.
„Ahhoz, hogy biztonságosan tudjunk vezetni minden időjárási körülmények között, megfelelő gépjárművezetői készséggel kell rendelkeznünk, ismernünk kell saját magunk és az autónk határait. Amikor a vészhelyzet kialakult, már csak magunkra számíthatunk, ezért a biztonságos közlekedés érdekében és saját magunk védelmében fontos a vezetési tudásunk fejlesztése. A vészhelyzethez szükséges megoldási sémákat szakképzett trénereink segítségével, kontrollált körülmények között, vezetéstechnikai tanpályánkon tudják elsajátítani az érdeklődők”
– tette hozzá Csörgő László, a Drivingcamp vezető trénere.
A többség azt tanulná meg, hogyan akadályozhatja meg az autó megcsúszását
Arra a kérdésre, hogy melyik vezetési készséget fejlesztenék a válaszadók közel háromnegyedük azt nyilatkozta, hogy a megcsúszás elhárításában szerezne gyakorlatot. A síkos úton való vezetést a lakosság harmada gyakorolná, azon belül is főképp a 60-69 év közöttiek, míg a hirtelen irányváltást 16 százalékuk. Utóbbi esetében leginkább a 20-29 év közötti sofőrök szereznének nagyobb rutint. Hét százalék pedig a vészfékezési készségét fejlesztené elsődlegesen.
A nők alaposabban készülnek fel a téli autózásra
A megkérdezettek közel fele véli úgy, hogy mind a komfortot szolgáló, mind pedig a téli viszonyok esetén segítséget nyújtó eszközök szükségesek az autóban. Harmincnyolc százalék válaszolta azt, hogy sűrű havazás, jegesedés esetén fontos, hogy legyenek az autóban olyan eszközök, amelyek segítenek, mint például ásó, hólánc, jégkaparó. A megkérdezettek kilenc százaléka nyilatkozta azt, hogy a téli utazás során ételnek, forró italnak, pokrócnak kell lennie az autójában.
A lakosság nyolc százaléka számára nincs különbség a téli és a nyári autózás között. Többségében a férfiak állítják azt, hogy nincs szükségük semmilyen plusz felszerelésre vagy komfortot kiegészítő kellékre a kocsiba. Ezzel szemben a nők kis százaléka értett egyet ezzel a kijelentéssel, ami arra enged következtetni, hogy ők az alaposabb felkészülés hívei. Ez a nemek közti eltérés nyilvánul meg annál a kérdésnél is, miszerint mind a komfort megteremtését szolgáló, mind pedig a téli viszonyok esetén segítséget nyújtó eszközök szükségesek a kocsiba. A nők több mint fele értett egyet ezzel, a férfiaknak csupán harmincnyolc százaléka.
