Aláírták a jövőbeli szegedi BYD-gyár telkének adásvételi előszerződését

    Aláírták a világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD jövőbeli szegedi üzemének helyszínt biztosító telek adásvételi előszerződését – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

    A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a magyar gazdaságtörténet egyik legfontosabb beruházásáról van szó, ugyanis a világ legnagyobb elektromos autógyártó vállalata érkezik hazánkba, amely immár a Tesla számainál is jobb adatokat tud produkálni.

    Kiemelte: a BYD az első európai üzemét hozza Magyarországra, ahol már ez lesz az ötödik autógyár, és a szektor kiegyensúlyozottságát mutatja, hogy a három német prémium márka mellett a második nagy keleti járműgyártó telepszik le itt.

    „A beruházás több milliárd eurós nagyságrendű, s ezres nagyságrendben teremt új munkahelyeket. A magyar kormány természetesen pénzügyi támogatást fog biztosítani ehhez, ennek mértéke az Európai Bizottsággal való egyeztetéseken kerül majd véglegesítésre” – közölte.

    „Ez a beruházás évtizedes távlatban biztosítja azt, hogy a magyar gazdaság hosszú távú és fenntartható növekedési pályán tud maradni” – tette hozzá.

    „Azt gondolom, hogy ennek a gyárépítésnek a hatása hasonló lesz, mint az Audi győri vagy a Mercedes kecskeméti vagy a BMW debreceni vagy éppen a Suzuki esztergomi gyárépítésének. Az egész város kap egy új lendületet, új dimenzióba kerül, ami jó Szegednek, jó a szegedieknek” – mondta.

    Emlékeztetett, hogy a brüsszeli politikai döntések nyomán a következő évtized Európában a zöld energiáról, az autóipar elektromos átállásáról fog szólni, amely nagyban mérsékelni fogja a károsanyag-kibocsátást, így elősegítve a környezet védelmét.

    „Mi, itt, Magyarországon a zöld energia és a zöld ipar mellett vagyunk, nem ideológiai, hanem gyakorlati alapon. Nálunk a környezet védelme és a versenyképesség fejlesztése kéz a kézben járnak egymással” – jelentette ki.

    „Minden túlzás nélkül mondhatjuk el, hogy egy széles körű összefogásnak köszönhetően Magyarország a zöld elektromos autóipari átállás világbajnokai közé tartozik, a BYD magyarországi gyárépítése pedig ennek a pozíciónak a megerősítését jelenti” – fogalmazott.

    Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a BYD-beruházásért rendkívül éles verseny folyt, amelynek a megnyerése nem lett volna lehetséges a kormány és Szeged összefogása nélkül, ahogyan a gyors megvalósítás sem lesz lehetséges szoros együttműködés és közös munka nélkül.

    „Természetesen nem tudtuk volna megnyerni a beruházási versenyt akkor sem, ha az elmúlt tizennégy esztendőben nem hajtottuk volna végre következetesen, minden nyomásgyakorlás és eltérítési kísérlet dacára a keleti nyitás politikáját” – hangsúlyozta.

    Tudatta, hogy ennek eredményeképpen mára hazánk vált a kínai cégek első számú beruházási célpontjává Közép-Európában, amit bizonyít az is, hogy az utóbbi négy év során kétszer is a kelet-ázsiai országból érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra.

    „Mi elutasítjuk azt a politikai megközelítést, amely szét akarja választani, el akarja szigetelni egymástól az európai és a kínai gazdaságot. Aki a szétválasztás, az izoláció, az elszigetelés mellett van, az rendkívül beszűkült ideológiai megközelítést alkalmaz” – vélekedett.

    „Az élet, a valóság épp ellentettje ennek az ideológiai megközelítésnek. Itt Magyarországon mindennél világosabban látszik a keleti és a nyugati gazdaság egymásra utaltsága, valamint az is, hogy a keleti és a nyugati gazdaság együttműködéséből mindenki profitálni tud” – fűzte hozzá.

    A miniszter leszögezte: a kormány célja továbbra is az, hogy Magyarország a keleti és a nyugati beruházások találkozási pontja lehessen.

    Kitért arra is, hogy Magyarország 2018 óta a világ húsz legnagyobb autóipari exportőre közé tartozik, miután az elmúlt tizenöt évben 3,5-szeresére nőtt az ágazat termelési értéke, amely 2022-ben lépte át először a 10 ezer milliárd forintos álomhatárt, és tavaly is újabb rekordot sikerült dönteni.

    Botka László szegedi polgármester történelmi jelentőségűnek nevezte az aláírást a város és a magyar gazdaságtörténet szempontjából egyaránt.

    Üdvözölte a szoros együttműködést az ügyben a szegedi önkormányzat és a kormány között, mondván, hogy közös cél a gyár minél előbbi megépülése.

    Tudatta, hogy vállalták 300 hektárnyi terület átadását és az infrastruktúra fejlesztését, ide értve a teljes körű lőszermentesítést is, amellyel mostanra végeztek, illetve folyamatban van a régészeti feltárás, és egyebek mellett fejleszteni fogják az ivóvíz és a szennyvíz elvezetését is.

    Ismertette egy friss közvélemény-kutatás eredményét, miszerint a helyi lakosság mintegy 98 százaléka hallott a beruházásról, és 85 százalék határozottan támogatja is.