Az Audi Tradition bemutatja
„A világegyetem csodái” az esseni Techno Classica klasszikus autó kiállításán
Az idei Techno Classica kiállításon Essenben az Audi Tradition jelenlétének középpontjában a márka történetének kombi modelljei állnak majd. Az április 10. és 14. között megrendezésre kerülő esemény a világ legnagyobb, klasszikus autókat felvonultató kiállítása, amely tökéletes porond az Audi hét járműkincsének színre lépéséhez. Az ingolstadti autógyártó a következő jelmondattal érkezik a kiállításra: „A világegyetem csodái – a Schnellastertől az Avantig” és emellett a kiállításon ünnepli az ingolstadti üzem alapításának 70. évfordulóját is.
A II. világháború végén úgy tűnt, az Auto Union egyesülés története véget ért. A szovjet megszálló erők által az eredeti, szászországi bázisán kisajátított vállalatnak, amelyet 1948-ban a chemnitzi Cégjegyzékből is töröltek, láthatóan nem volt jövője. Azonban a jövő az Egyesült Államok által ellenőrzött övezetben folytatódott. Az 1949-ben újjáalapított vállalat a Felső-Bajorországban található Ingolstadt korábbi katonai épületeiben kezdte meg lassan működését. Az Auto Union GmbH vállalatból pedig az elkövetkező 70 év alatt létrejött az AUDI AG.
Az első, 1949-ből származó járművek a DKW Schnellaster és a DKW RT 125 W motorkerékpár voltak. Mindkét modell megtekinthető Essenben, a 4-es csarnok Audi standján. A DKW Schnellaster F89 L volt az első autó, amely Ingolstadtban készült. A motor felett elhelyezett vezetőfülkéjével megelőzte korát, a modell alapjául pedig még mindig a háború előtti technológiát képviselő elsőkerék-hajtás és a kéthengeres, kétütemű motor kettőse szolgált. A megbízható és egyszerűen kezelhető áruszállító különböző karosszériaváltozatokban is elérhető volt, kezdve a platós teherautóktól az élőállat szállítására alkalmas változatokon át egészen a luxus buszokig. A Schnellaster magán hordozta a kor sajátosságait. A háború utáni első évek nehéz időszakában született jármű a Németország újjáépítéséhez szükséges igényeket szolgálta ki. Az új DKW RT 125 W motorkerékpár – ahol a „W” a „West”, vagyis „Nyugat” jelölést takarta – alapvetően már ismerős arcként köszönt vissza, hiszen az RT 125 modellt 1939-ben a Zschopau városában található, akkori DKW gyárban fejlesztették ki. A kissé kerekebb formájú üzemanyagtartálytól eltekintve teljesen megegyezett a háború előtti modellel, ugyanúgy trapézvillával, 4.75 lóerős kétütemű motorral és háromfokozatú lábváltóval szerelték. A DKW RT 125 modellnek óriási szerepe volt abban, hogy az Auto Union a háború és Szászország kényszerű elhagyása után stabil vállalattá tudott válni.
A háború utáni nehézségekkel teli időszak másik szereplője az 1951-ben bemutatkozó DKW Meisterklasse Universal F89 S modellje volt. Miután kifogyott a személyautók gyártására alkalmas helyből Ingolstadtban, az Auto Union 1950-ben egy további üzemet vett birtokba Düsseldorfban. A kezdeti négy márka közül – a műszaki megvalósíthatóságot szem előtt tartva – egyszerű és erős kétütemű motorjaival a DKW volt az egyetlen, amelyet ismét életre hívtak. A háború utáni időszak első DKW személyautója az 1939-es DKW F 8 technológiáját egyesítette az 1940-re tervezett háromhengeres DKW F 9 áramvonalas karosszériájával. Ez a kombináció állt a jármű elnevezésének hátterében is, amely így a DKW F 89 jelölést kapta.
Az 1967-es Audi 80 Variant és az 1978-as Audi 100 Avant mellett két másik, valóban különleges járművel is találkozhatnak a látogatók az Audi Tradition standján a Techno Classica kiállításon. A DKW Imosa F 1000 D kisteherautóból több, mint 110 000 darab készült Spanyolországban 1960. és 1975. között. Ezen kívül az Audi Tradition kiállítja az Audi Foxwagon modellt is, amely kizárólag az Amerikai Egyesült Államokban volt kapható. A kiállított 1978-as autó alapjául az első Audi 80 szolgált. Az észak-amerikai piacon az Audi 80 modell „Audi Fox” néven volt elérhető, az ingolstadti üzemben pedig a VW Passat karosszériaelemeinek felhasználásával alkották meg az első Audi 80 kombi változatát, amely az Amerikai Egyesült Államokban „Foxwagon” néven volt ismert és igen kelendő variánsnak bizonyult.