Az E-mobilitás lehet az út a környezetbarát közlekedés felé?
Magyarországon jelenleg kb. 3000 elektromos jármű vesz részt a forgalomban, amelyek közül jóval kevesebb, körülbelül 1200 darab tisztán elektromos meghajtású. Az e-mobilitás gyors és széleskörű elterjedése függ a töltőinfrastruktúrától. Hazánkban mindeddig 200 töltőállomást telepítettek. A közlekedés alternatív megújulására már csak azért is égetően szükség van, mert a rendszerváltás óta a közlekedési szektor ÜHG-kibocsátása az európai uniós átlaghoz képest hazánkban jóval nagyobb mértékben, 27%-kal növekedett. A Klímabarát Települések Szövetsége által szervezett rendezvény szemléletformáló előadásán elhangzottak alapján az elektromos és az autonóm járművek hatékony eszközei lehetnének e folyamat lelassításának, majd pedig megfordításának is.
„A közlekedés a teljes energiafogyasztásnak körülbelül a 25 %-át teszi ki az Európai Unióban, és ezt az energiaigényt jelentős mértékben kőolaj bázisú energiahordozókkal fedezzük. Egy technológiai váltás a hajtástechnológiában jelentősen csökkenteni tudja a közlekedés okozta környezetszennyezést.” – hangzott el Dr. Csiszár Csaba, Hogyan alakul át a közlekedés? Elektromobilitás és autonóm járművek című előadásában szeptember 21-én, a 12. kerületi Barabás Villában, ahova a mostoha időjárási viszonyok ellenére szép számmal érkeztek érdeklődők. A BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszékének egyetemi docense prezentációjából egyedülállóan részletgazdag kép rajzolódott ki az e-mobilitás és az autonóm járművek jelenlegi helyzetéről és a bennük rejlő jövőbeli lehetőségekről is. Dr. Csiszár Csaba az alkalmon bemutatott eredményeit Csonka Bálint és Földes Dávid fiatal kutatókkal közösen jegyzi.
Magyarországon 2017-ben becslések szerint 3000 elektromos jármű vesz részt a közlekedésben, amelyek közül körülbelül 1200 darab tisztán elektromos meghajtású. 2020-ra szakértők szerint ötször ennyi lesz forgalomban. Egy nem reprezentatív felmérés alapján, a megkérdezettek 93%-a szívesen használna tisztán elektromos vagy hibrid autót, és mindössze 7% az, aki teljesen elzárkózik ezektől az alternatív megoldásoktól.
Az e-mobilitás gyors és széleskörű elterjedése függ a töltőinfrastruktúrától. Hazánkban mindeddig 200 töltőállomást telepítettek. Az e-járművek eddigi lassú piaci felfutásának okai közé tartoznak a magas vételár, a korlátozott hatótáv (az itthon forgalmazott autók esetében ez kb. 150 km), a töltőállomások viszonylag csekély száma, a hosszú töltési idő, valamint az akkumulátor rövid élettartama. Mindezek negatív hatásához hozzájárul még a lakosság új technológiától való idegenkedése is. Dr. Csiszár Csaba ugyanakkor arról számolt be, hogy egy 2016-ban végzett kutatás alapján Magyarország átjárhatóságát biztosítani lehet 70 darab, összetett szempontrendszer alapján kijelölt, optimális helyszínre telepített töltőállomással.
A közhiedelemmel ellentétben az, hogy rácsatlakoztatjuk az autónkat a töltőállomásra, nem feltétlenül jár együtt az elektromos áram szolgáltatásának azonnali megkezdésével. Ennek rendelkezésre állása függ ugyanis az energiaszolgáltató aktuális kapacitásától. A Smart Grid koncepció többek között e problémának valós megoldását jelentené. Az elektromos járművek intelligens töltésvezérlése a hálózat terhelése alapján kisimíthatja az igények és a kapacitások eltérő ingadozásából adódó különbségeket. Az e-mobilitás fejlődésével párhuzamosan fejlesztik az okos járműveket, infrastruktúrát és szolgáltatásokat is. Dr. Csiszár Csaba és kutatótársai többek között ezek és a felhasználói igények összehangolásának lehetőségeivel foglalkoznak rendszerszemléletű, felhasználóorientált kutatásaikban.
És hogy miért tekintenek a szakemberek az e-mobilitás elterjedésére az üvegházhatású-gázok hatékony eszközeiként? A Klímabarát esték programsorozat aktuális előadásán erre a következő válasz érkezik az előadótól: Bár „egy elektromos jármű gyártása nagyobb környezetszennyezéssel jár, mint egy hagyományos benzin vagy dízel üzemű járműé (…), a hajtástechnológiával együtt például a fékrendszer is átalakul, így a beépített anyagok nem terhelik a környezetet (pl. mágnesen fékek). A járművek az üzemanyag mellett nem igényelnek kenőanyagokat (olaj) sem. A megújuló energiaforrásból származó árammal hajtott jármű az életciklusa végén összességében általában kisebb terhelést jelent a környezete számára. A tisztán elektromos járművek csak annyira környezetbarátak, amennyire az áram előállítása.”
A rendezvényen olyan hétköznapi és praktikus kérdésekre is választ kapunk, mint hogy Megéri-e 2017-ben e-autót vásárolni Magyarországon? Mi a különbség az automata és az autonóm járművek között? Hogyan lesz a jármű vezetőjéből annak felhasználója? Mik az autonóm járművek technikai és etikai határai? Kovács Lajos, az est házigazdája és a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke az est zárásaként megköszönte Csiszár Csabának, hogy előadásával „felvillanyozta” a jelenlévőket, és mindenkit sok szeretettel meghívott a Klímabarát esték következő, 2017. október 17-én tartott programjára, melynek vendége Juhász Árpád, a neves és sokak által a televízió képernyőjéről is ismerős geológus lesz. A Klímabarát estéket a Szövetség Budapest Főváros 12. kerület Hegyvidéki Önkormányzatával közösen szervezi.
A 2017 márciusában hagyományteremtő szándékkal útjára indult programsorozat két részből épül fel: a körülbelül egyórás előadást ugyanilyen hosszú kötetlen beszélgetés követi. A rendezvény az éghajlatváltozás témakörét, annak hazai kihívásait, negatív hatásainak mérséklésének módjait és a visszafordíthatatlan folyamatokhoz való alkalmazkodás lehetőségeit interdiszciplináris prizmán keresztül ismerteti meg a laikus és szakmai közönséggel. Célja, hogy minden egyes ember a saját lehetőségeihez mérten részt vállaljon egy élhető és fenntartható jövő megteremtésében, és elsajátítsa az ehhez elengedhetetlen környezettudatos szemlélet alapjait.
