Az Európai Számvevőszék szerint az autógyártók a szigorúbb új kibocsátási szabályokat is kijátszhatják
A dízelbotrány 2015-ös kezdete óta javultak ugyan a gépjárművek károsanyag kibocsátására vonatkozó uniós jogszabályok, azonban előfordulhat, hogy a frissen bevezetett vizsgálati rendszerek kijátszására is új megoldásokat találnak a gyártók – figyelmeztetett az Európai Unió luxembourgi központú számvevőszéke csütörtökön.
Az uniós számvevők jelentésében kedvezően értékelték a piacfelügyelet terén megfigyelhető javulást.
Mint közölték, a dízelbotrány arra ösztönözte az Európai Uniót, hogy felgyorsítsa a károsanyag-kibocsátás területén már elindult jogalkotási kezdeményezéseket, illetve új lépéseket tegyen. A járművek uniós kibocsátás-ellenőrzési rendszere is számos ponton módosult. Mivel több új szabály még nem lépett hatályba, korai lenne azt értékelni, hogy megoldódtak-e a problémák, azonban már így is több nehézség mutatkozik az új vizsgálati rendszer alkalmazásával kapcsolatban – mondták.
A számvevők szerint az új NOx (nitrogén-oxid)-kibocsátás vizsgálatának bevezetése az új dízelmotoros gépjárművek kibocsátásának jelentős csökkenéséhez vezetett, de a hatás még nagyobb lett volna, ha a 168 mg/km-es határérték helyett az eredetileg javasolt, 128 mg/km-es átmeneti NOx-határértéket fogadták volna el. Véleményük szerint a módosítások csak egy bizonyos idő után fogják éreztetni jótékony hatásukat.
A számvevők arról is tájékoztattak, hogy az Európai Bizottság immár felülvizsgálhatja a nemzeti típusjóváhagyó hatóságok munkáját, maga is vizsgálhat járműveket, visszavonhat vagy felfüggeszthet típusjóváhagyásokat, és szankciókat szabhat ki. A forgalomban lévő járművek vizsgálata immár kötelező a tagállamokban, és ilyen vizsgálatot már érdekelt harmadik felek is végezhetnek.
A laboratóriumban, illetve közúton mért CO2 (szén-dioxid)-kibocsátási szintek közötti nagy eltérés kezelésére és az NOx (nitrogén-oxid)-kibocsátás mérésére új vizsgálatokat vezettek be.
Noha már eddig is több mint 10 millió járművet hívtak vissza, évekbe telhet, amíg a városi levegő minősége jelentősen javul, tekintve, hogy még sok szennyező gépjármű közlekedik az utakon – húzta alá az uniós számvevőszék.
A botrány azzal kezdődött, hogy az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) 2015 szeptemberében megvádolta a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amelynek segítségével kijátszhatóak a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó amerikai előírások. A legnagyobb európai autógyártó vállalat elismerte a csalást. Az ügy világszerte mintegy 11 millió gépjárművet érintett, ezek közül 8,5 milliót az Európai Unióban adtak el.
