Az NSU és Baumm nyugágya
Mielőtt az NSU beleolvadt volna az Audiba, már jó ideje előremutató technikai fejlesztéseket hajtott végre. Itt van például ez a szélcsatornára felkészitett kocsi, ami nem Audi, hanem az NSU Ro 80, és ami 1967-ben elnyerte az „Év autója” címet.
Az 1960-as évek végén az NSU Ro 80 futurisztikus, áramvonalas formájával és ék alakú karosszériájával, amely 0,35 cW légellenállási együtthatót tett lehetővé, komoly nevet szerzett magának. A Ro 80 új mércét állított fel a sorozatgyártású autók között, és 1967-ben az „Év Autója” címet is elnyerte, nem utolsósorban formatervének és innovatív bolygódugattyús Wankel-motorjának köszönhetően. Ez utóbbiról, a „rotációs” dugattyúról kapta a „Ro” elnevezést.
A maga korában példamutató 0,35 cW értéket pedig annak révén érték el, hogy a karosszériát szélcsatornában alakították. Képükön egy olyan NSU Ro 80-as látható, amelyet 978 gyapjúszál borít és akár 200 kilométeres szélsebességnél is tökéletesen mutatják a légáramlást a jármű mentén.
Két évtizeddel korábban azonban az NSU motorkerékpárjai már rendkívül áramvonalasak voltak, és figyelemre méltó győzelmeket arattak a nemzetközi versenypályákon, valamint számos világrekordot állítottak fel.
Csak 1951-ben nyolc új sebességi világrekord fűződött az NSU motorkerékpárokhoz, és abban az évben vette fel a kapcsolatot a céggel Gustav Adolf Baumm grafikus.
Baumm bemutatta motorkerékpár karosszéria-terveit, amelyben a vezető hanyatt fekve vezetett, így az egész jármű 75 centi magas volt.
Miután műszaki támogatást kapott az NSU-tól, 1952-ben sikeresen bemutatta első motorkerékpárját, amelyet néha Baumm nyugágyának hívtak, majd az NSU kutatási részlegével közösen fejlesztette ki a Baumm I és Baumm II modelleket, amelyek kiváló légellenállási együtthatót értek el.
Baumm a „nyugágyával” 1954-ben tizenegy világrekordot döntött meg az 50 és 175 köbcentiméter közötti osztályokban, mind tervezőként, mind pedig versenyzőként.
dasblog
