Draskovics Tibor, a BKK Igazgatóság elnökének nyílt levele Vitézy Dávidhoz
Tisztelt Vitézy úr!
Nagyon köszönöm tegnapi levelét a repülőtéri buszjárat jegyértékesítésével kapcsolatban. Bár, mint azt Ön is tudja, a BKK Zrt. operatív irányítását a vezérigazgató látja el, örülök, hogy válaszomban elmondhatom a véleményemet néhány, minden budapesti számára fontos kérdésről.
De ne kerüljük meg a konkrét kérdést! A BKK, mint ezt nyilvánosan elismerte, hibázott, amikor nem szüntette meg a jegyvásárlás lehetőségét a jelenleg nem működő reptéri buszjáratra. Ezen nincs mit szépíteni. A hibáért felelős vezető, éppen emiatt, már nem is dolgozik a Társaságnál. A vezérigazgató pedig intézkedett, hogy hasonló hiba a jövőben ne forduljon elő, illetve, hogy a jegyek árát a BKK természetesen visszatéríti.
Örülök, hogy levelében idéz a jegyértékesítő automaták üzemeltetésére vonatkozó szerződésből. Legyen ez is, mint minden szerződés, nyitott könyv a fővárosiak számára. Másrészt, az idézett rész is jól rávilágít arra, hogy a 2013-14-ben megkötött szerződések mennyire előnytelenek a BKK számára. A budapesti közösségi közlekedés meghatározó rendszereinek informatikai háttere ugyanis – az Ön döntései nyomán – nincs a BKK közvetlen ellenőrzése és irányítása alatt. Mint az idézetből is kitűnik, azonnali intézkedés, „egy gombnyomás” helyett levelezésre és 15 napos várakozásra kényszerül még egy olyan egyszerűnek tűnő ügyben is, mint egy jegyfajta értékesítésének felfüggesztése. De a probléma ennél súlyosabb: hiszen a BKK akkor tud eredményesen intézkedni, ha az informatikai rendszer üzemeltetője pontosan betartja a szerződést. Ha nem, akkor újabb levelezés, kötbérrel való fenyegetés szükséges (ennek lehetőségeit a szerződés elég szűkre szabja), de az elvárt eredmény még mindig bizonytalan. A budapestiek már 2013-ban is nagyobb rugalmasságot vártak a BKK-tól, most meg még inkább. Ez a szerződési rendszer tehát súlyos kockázat Budapest számára: akadályozza, hogy kielégítsük a jogos igényeket. Dolgozunk azon, hogy ezt megváltoztassuk.
De ne kerüljük meg azt a kérdést se, hogy a BKK olyasmiért fizetett, amit ingyen kellett volna megkapnia. Nos, kellő tájékozódás esetén Ön is tudhatná, hogy 2019 februárjában módosították a szerződést és annak alapján „quality and realiase management” címén a BKK-nak fizetnie kell még az egyébként ingyenes szolgáltatásokhoz kapcsolódóan is.
De ha már levelezésbe kezdünk, engedje meg, hogy szóba hozzak néhány más kérdést is. A budapesti közösségi közlekedésben az elmúlt évtizedben történt sok jó dolog, a 4-es metró befejezése, a FUTÁR, az új járművek. Ide tartoznak az automaták is. De küzdünk súlyos örökséggel is: sok száz, talán ezermilliárdnyi elmaradt karbantartás, felújítás a villamosvonalakon, a hidakon, a felüljárókon; a befuccsolt elektronikus jegyrendszerre kidobott közel 10 milliárd Ft. És idetartoznak a gyakran elromló automaták, amikre az elmúlt években százmilliókat kellett költeni, mert hol a jegyet, hol a visszajárót nem adják ki. Szerintem a budapestiek értékelnék, ha valaki legalább annyit mondana ezek kapcsán, hogy hibázott…
Mindehhez jön a járvány hatása. Nem titok, a közösségi közlekedés bevételei – a kevesebb utas miatt – idén 30-40%-kal lesznek kisebbek, mint a szokásos, miközben a költségek lényegében változatlanok. 25-30 milliárd forintról beszélünk.
Tudom, hogy Ön elkötelezett a közösségi közlekedés, sőt Budapest egészének fejlesztése mellett. A Budapesti Fejlesztési Központ vezetőjeként pedig a fővárossal kapcsolatos kormányzati döntések de facto előkészítője és alakítója. Használja ezt a befolyást Budapest javára! Segítsen abban, hogy a Főváros, a budapesti polgárok – az újabb és újabb elvonás helyett – megkapják azt a kormányzati támogatást, ami joggal megilleti őket: ez részben pénz, részben csak hozzájárulás, hogy például a Főváros, amint ez a határozott szándék, hitelből 50 új trolit rendelhessen a következő hetekben.
Tisztelettel és a jövőbeni jó együttműködés reményében,
Budapest, 2020. október 5.
Draskovics Tibor
