Drogosan a volán mögött – bumm a fejbe!
A Sziget Fesztiválra két holland srác nagykereskedelmi mennyiségű – 17 kilónyi – különféle droggal érkezett. Alaposan felkészültek az értékesítésre, hiszen még árlistájuk is volt, de már a nulladik napon lebuktak. A biztonságiaknak ugyanis feltűnt, mekkora sor áll a sátruk előtt. Ez persze extrém eset, de jelzi, a drogok mennyire részei a mindennapoknak. És sajnálatosan a drogos járművezetés sem ritka.
Amint az ORFK blogunkat tájékoztatta, napjainkban Magyarországon a legelterjedtebb szerek között van a marihuána, amelyet az ecstasy, majd a szintetikus kannabinoidok („herbál”), végül az amfetamin, illetve dizájner stimulánsok („kristály”) követnek.
Az alkoholhoz hasonlóan a kábítószerfogyasztás károsan hat a veszélyérzékelő és -elhárító képességre, a változó forgalmi szituációk megfelelő kezelésére, és ezek a korlátok a kognitív és a motorikus funkciók működésében egyaránt jelentkeznek.
A drogos sofőr olyan, mint a kupec lova
A tudatmódosító szerek már kis mennyiségben is azonnali változásokat idéznek elő: megváltozik a járművezető viselkedése, értékítélete, egyensúlyi zavarok léphetnek fel, de a reakcióidő is meghosszabbodhat. Nagyobb mennyiségben, illetve nagyobb koncentrációban történő kábítószer fogyasztás esetén a motorikus képességek teljesen összeomolhatnak. Így a járművezetőnek már az egyenes vonalú haladás, a sávtartás is komoly gondot okoz, míg az előzések, kanyarodások végrehajtása, és különösen a váratlanul fellépő veszélyhelyzetek kezelése gyakran megoldhatatlan feladatot jelent.
A drog hatása alatt lévő járművezető vakmerővé, agresszívvé, tehát veszélyessé válhat, sőt bizonyos szerek a közúti közlekedés más résztvevőit akár „célponttá” is teheti számára. Olyan lesz, mint a kupec lova, amikor nekiszaladt a falnak: „nem vak az kérem, hanem bátor!”
És mi a helyzet a nyugtatókkal?
Számos nyugtató szedése is rossz hatással van a járművezetési képességre. Nemcsak azért, mert bódult állapotot idézhetnek elő, hanem azért is, mert a nyugtatók mérséklik az éberségi szintet és túlzott nyugalmat okoznak, ezzel pedig erősen korlátozzák a helyzetértékelést és rontják a reakcióidőt.
Ezt mondja a törvény
A kábítószer és az alkohol hatása alatti járművezetés a közutak egyik fő gyilkos faktorának számít kontinensünkön. Ezért a TISPOL (European Traffic Police Network) évente két olyan, egy-egy hetes európai szintű ellenőrzést szervez, ami kifejezetten az alkohol és kábítószer hatása alatt lévő járművezetők kiszűrésére irányul (A&D, azaz Alcohol and Drugs ellenőrzés).
De nemcsak az ellenőrzést érdemes komolyan venni, hanem ajánlatos elgondolkodni a következményeken is. A bódult állapotban történő járművezetés ugyanis bűncselekménynek minősül. A Btk. 237. paragrafusába ütköző „Járművezetés bódult állapotban” bűncselekmény elkövetőjét a törvény alapesetben két év szabadságvesztés büntetéssel fenyegeti. Amennyiben a bódult állapotban lévő járművezető súlyos testi sértést, vagy halált okoz, akkor a szankció súlyosbodik, mely maximális mértéke öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés lehet.
Egy német videó viccesen ugyan, de kiválóan érzékelteti, hogy melyik drog, milyen hatással lehet ránk:
