Egymás után három évben nőtt száz kilométernél többel a gyorsforgalmi hálózat
A kormány a példátlan ütemű közlekedési fejlesztésekkel az ország minden részében megteremti a kényelmes, gyors és biztonságos eljutás feltételeit. Az M30 Miskolcról északra tartó szakaszának átadásával Magyarország elsőként építette ki a Via Carpatia közép-európai közúti folyosó összes rá eső elemét. A nyugati határszélen Sopron és Körmend után is magas minőségű út tart az osztrák határ felé. Már három megyén át autózhatunk a Békéscsaba bekötésére szolgáló M44-en – összegezte az idei közútfejlesztési eredményeket Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára a tárca hétfői közleményében.
A Via Carpatia gyorsforgalmi korridor Litvániától Görögországig hét országot fűz fel, a Balti-, az Égei- és a Fekete-tenger kikötői között teremt a régióból hiányzó észak-déli összeköttetést. A folyosó utolsó magyarországi eleme került a helyére azzal, hogy őszre teljes hosszban elkészült az M3-tól Miskolcon át a szlovák határig tartó M30. A borsodi megyeszékhely és Tornyosnémeti között megépült szakasszal Budapestről Kassára végig autópályán lehet közlekedni. A gyorsforgalmi út befejezésével Magyarország a teljes Via Carpatia kivitelezésének 2026-os határideje előtt öt évvel hiánytalanul elvégezte minden kapcsolódó feladatát. A korridor hazai szakasza az M30 után az M3 autópályán folytatódik, majd az M35-ön Debrecen felé kanyarodik, végül Berettyóújfalunál vált át az M4-re, Nagyvárad irányába.
Az M1 Hegyeshalomig tartó szakaszának kiépítésével 1996 óta működik az első ausztriai autópálya-kapcsolat. A nyugati szomszédokkal közös gyorsforgalmi összeköttetések száma három éven belül megháromszorozódhat. 2021-ben elkészült az M80 autóút Körmend-Rábafüzes szakasza. A határig vezető bő másfél kilométer forgalomba helyezésével be kell várni, hogy legkorábban 2024-ben a túloldalon megépüljön az S7. Abban az évben zárja majd le Magyarország az M85 monstre fejlesztéssorozatát is. Az autóút minden szakaszát 2010 után adták és adják át mintegy 138 kilométer hosszban, összesen közel 300 milliárd forint beruházási értékben. Sopron gyorsforgalmi bekötése tavaly decemberben megvalósult, nyártól a balfi, decembertől már a fertőrákosi csomópontig is használható az M85. A befejező szakasz kivitelezése folyamatban van – olvasható a közleményben.
Az ITM azt közölte, hogy a Viharsarok magas színvonalú közúti kapcsolatának kiépítése nem volt összefésülhető a gyakran indokolatlanul szűkmarkú Brüsszel támogatási kritériumaival. Így az M44 megvalósítását teljes egészében hazai forrás, a magyar költségvetés finanszírozza. 2021-ben az új Tisza-hidat is magába foglaló Lakitelek-Tiszakürt szakasz munkálatai értek célba. A fejlesztéssel az autóút már három megyét kapcsol össze, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok után benyúlik Bács-Kiskunba is. Tavaly tavasszal kezdődött meg és várhatóan 2024 elejéig tart a Szentkirályig tartó folytatás kivitelezése a kecskeméti visszakötéssel. Az M44 125 kilométeres főpályája és még majdnem 50 kilométernyi kapcsolódó közút összesen közel 400 milliárd forintból épül meg az évtized közepére.
Schanda Tamás kiemelte: „a gazdasági növekedésre alapozva, a magyar emberek munkájának köszönhetően képessé váltunk arra, hogy önerőből fejlesszük a közlekedési infrastruktúrát. A 2010-ben még kevesebb mint 1300 kilométeres hazai gyorsforgalmi hálózat összes hossza mára a kétezer kilométert közelíti. Az elmúlt tizenegy évben átadott beruházásoknak köszönhetően már négysávos úton juthatunk el Egerbe, Salgótarjánba, Sopronba, Szolnokra, Szombathelyre és Veszprémbe is. Teljes értékűvé vált az autópálya-kapcsolat a magyar főváros és Pozsony között. 2010 előtt egy gyorsforgalmi út sem vezetett a román határig, Erdély felé, most már a harmadik előkészítése zajlik. 2019 óta minden évben száznál több kilométerrel gyarapítottuk az autópályák és autóutak összes hosszát. A fejlesztések sosem tapasztalt lendületét mutatja, hogy korábban mindössze két esztendőben történt ehhez fogható mértékű előrehaladás a sztrádafejlesztésekben”.
