Egyszerű munkagép volt, tűzokádó versenyautó lett
A Toyota Hilux nemcsak elpusztíthatatlan „munkagép”, hanem rendkívül sokoldalú is. Készült már belőle expedíciós jármű a sarkkörre, a sivatagba, hegyvidékekre, gyártanak belőle páncélozott változatot, most pedig Thaiföldön versenyautót faragtak egy mezei utcai változatból.
A Hilux az autóipar nagy túlélője. Megáztatták a tengerben, majd ment tovább. Felrobbantottak alatta egy tízemeletes házat, ment tovább. Elautóztak vele az Északi-sarkra és vissza is jöttek vele. Számos expedíció megbízható munkagépe volt, hiszen mindent kibír. Ennek fényében gyerekjátéknak tűnik az a feladat, amire Thaiföldön vállalkozott a Toyota GR csapata. Fogtak egy ott belépőmodellnek számító Hilux Champ verziót, és faragtak belőle egy olyan versenygépet, amely akár a Transformers filmekből is érkezhetett volna.
Thaiföldön ugyanis van hivatalos versenysorozat, amelyben kizárólag szimplakabinos, hátsókerék-hajtású, dízelmotoros pick-upok indulhatnak. Így a Toyota GR gondolt egyet és az Isuzu D-Max-ok, Mitsubishi Tritonok, Ford Ranger-ek mellé benevezte a Toyota Hilux Champ-ot. A Super Pickup bajnokságnak szigorú homologizációs szabályai vannak, ezért a donor Hilux alapos vérfrissítésen esett át. A Toyota már eleve úgy vezette be bizonyos ázsiai piacokra a Hilux Champ-et, hogy az olyan lecsupaszított alapváltozat, amely számos lehetőséget kínál az átalakításra, hisz ennek Távol-Keleten nagy hagyományai vannak.
Így a GR-csapat megváltoztatott mindent, ami ahhoz kellett, hogy a Hilux nevezését elfogadják, aztán továbbmentek és potens versenyautót faragtak a strapabíró igáslóból.
A Hilux karosszériáját olyan mértékben változtatták meg, hogy saját gyártója sem ismerne rá, de a jobb helyezésekért minden áldozatot meg kell hozni. A projekt egyébként még most is zajlik, hiszen a Hilux Champ először idén májusban állt rajthoz, aztán júliusban és augusztusban már egy továbbfejlesztett versenyautó rótta a köröket.
A lökhárítót alaposan átformálták, a Hilux versenygép orrán akkora légbeömlő nyílás van, amekkorát a szabály enged, de ez kell ahhoz, hogy a motor és a turbó megfelelően lélegezni tudjon. A motorblokk maradt az eredeti, ez a 2,4 literes D-4D dízel, de a perifériákat kicserélték vagy átdolgozták. Így nagyobb a turbó, nagyobbak a hozzá tartozó töltőlevegő-hűtők, átírtak a motorvezérlést, változtattak a kipufogórendszeren. Nem csoda, hogy a teljesítmény közel kétszerese az eredeti 150 lóerőnek.
A felfüggesztés is teljesen új. Természetesen leültették, hogy a tömegközéppont alacsonyabbra kerüljön. Ez és a hangsúlyosan negatív kerékdőlés nagyban javítja a kanyarvételt, és a felnik, abroncsok is versenysportra kifejlesztett termékek közül kerültek ki. A Super Pickup bajnokság szabályrendszere olyan sárvédőt ír elő, amely rátakar a kerekekre, ezért a Hilux acél sárvédőre egyszerűen rácsavarozták a megfelelő szélesítéseket.
Nem finomkodtak a karosszéria megfelelő merevségének biztosítása közben sem. Mivel a bukócsövek is kötelező elemek a verseny-pick-upokban, a bukócsöveket egyenesen a létravázhoz hegesztették, ám ahol a hátfal és a plató lemeze útban volt, sallangmentesen kiflexelték a szükségtelen részeket.
Bár ebben a sorozatban a végsebességek nem nagyon magasak, azért a Hilux Champ aerodinamikájára is ügyeltek. Az autó eleje mélyre húzott kötényt kapott, a szabadon álló hűtők fölötti légbeömlő pedig úgy engedi át a levegőt a géptető fölött, hogy közben leszorítóerőt generál. Hátra hatalmas diffúzort szereltek, és kapott szárnyat is a Hilux. Érdekes módon a plató nyitott maradt, ami nagyobb tempónál azért lassíthatja a versenygépet. Az utastér semmi meglepőt nem hoz; amit lehetett, kipakoltak innen, de bekerült a kötelező tűzoltó készülék és egy Sparco versenyülés.
Fotók: Toyota Gazoo Racing
