Elektromos autózás a rezsicsökkentésen túl – Megéri e-autót venni, vagy már nem?

Az elektromos autókkal kapcsolatban néhány héttel ezelőttig az alábbi volt a helyzet: bár drágábban lehetett őket beszerezni, mint belső égésű társaikat, az olcsó fenntartási költségek, na meg a jóval olcsóbb töltés miatt mégiscsak megérte befektetni egy villanyautóba. Ez a status quo a rezsicsökkentés néhány hete bejelentett módosításával változott. De hogyan? Megéri ma elektromos autót vásárolni, vagy inkább a dízelek piacán nézelődjünk? Cikkünkből megtudod!

Az elektromos autók: a hosszútávú befektetés

Az elmúlt évtizedben egyre nagyobb népszerűségre szert tett elektromos autók úgy tűnt, lassan, de biztosan háttérbe szorítják a belső égésű autókat. Egyszerűbb, meghibásodásra kevésbé hajlamos konstrukciójuknak, nagyobb energiahatékonyságuknak, sokkal alacsonyabb fogyasztásuknak és zéró kibocsátásuknak köszönhetően magasabb áruk ellenére is úgy tűnt, jobb befektetést jelentenek, mint egy hagyományos autó. A környezetvédelmi szempontokról nem is beszélve. A magasabb vételárat ellensúlyozta az alacsonyabb szervizköltség, illetve a rezsicsökkentés miatti nagyon olcsó magyar áram. A 38 Ft/kWh-ás ár azonban 2022 augusztustól csak az átlagfogyasztásig, azaz havi 210 kWh-ig érvényes, azon felül piaci árat kell majd fizetni. Ami a villanyautósok számára rossz hír, ugyanis az elektromos autó töltésével szinte biztos, hogy az ember meghaladja a 210 kWh-s határértéket, ha otthon tervezi tölteni az autóját. A helyzet azonban ehhez képest is módosult azóta. De menjünk szépen időrendben!

Mennyivel volt olcsóbb elektromos autót üzemeltetni a rezsicsökkentés módosításáig?

Nézzük meg a konkrét számokat. Egy átlagos villanyautó 100 km-en hozzávetőlegesen 15 kWh áramot fogyaszt. Ezt a rezsicsökkentés módosítása előtti,  38 Ft-os árral számolva azt jelenti, hogy egy 100 km-es utat kb. 570 Ft-ból tudtunk megtenni. Hasonlítsuk ezt össze egy 7 liter/100 km-es átlagfogyasztású dízellel, és számoljunk a jelenleg érvényben lévő 480 Ft-os ársapkával. (Tisztában vagyunk vele, hogy az elmúlt néhány évben is sokat változott az üzemanyagár – a koronavírus pandémia elején például kifejezetten olcsón lehetett tankolni –, ezzel együtt az aktuális árak adják talán a legérzékletesebb képet a helyzetről.)

Nos, gyors számolást követően az jön ki, hogy egy átlagosan hét litert fogyasztó belső égésű motoros autóval 100 km-t 3360 Ft-ból tudunk megtenni, amely 5-6-szorosa volt a villanyautó költségének.

Most ezt nézzük meg éves szinten. Egy középkategóriás autóval ma Magyarországon átlagosan 15-20 000 km-t tesznek meg. Az egyszerűség kedvéért számoljunk 20 000 km-rel. Ezzel a számmal évi fogyasztásra az alábbi értékek jönnek ki:

15 kWh/100 km x 38 Ft/kWh x 20 000 km/év = 114 000 Ft/év

7 l/100 km x 480 Ft/l x 20 000 km/év = 672 000 Ft/év

Látszik, hogy egy átlagos autóhasználó ez alapján belső égésű motoros autójába majdnem hatszor akkora összegért tankolt, mint amennyiért egy villanyautós töltötte fel az autóját. Hónapos lebontásban számolva egy belső égésű autó tulajdonos havi 56 000 Ft-ért tankolt, míg egy elektromos autó tulajdonos 9500 Ft-os árral számolhatott.

De mi lesz a helyzet a rezsicsökkentés módosítása után?

Először úgy tűnt, hogy a havi 210 kWh fogyasztáson felül, amit még mindig 38 Ft/kWh áron tudunk majd megvásárolni, az összes fennmaradó fogyasztás esetén piaci árat fizethetünk, amely a bejelentés időpontjában 270 Ft/kWh környékén mozgott. Ez a villanyautósok körében jelentős pánikot generált – jogosan, ugyanis ilyen áramárral számolva borzasztóan megugrott volna az elektromos autózás költsége:

15 kWh/100 km x 270 Ft/kWh x 20 000 km/év = 810 000 Ft/év

Látszik, hogy ezzel drágább lett volna a villanyautózás, mint egy átlagos belső égésű autó használata.

De nem kell megijedni, ennyire nem rossz a helyzet. A kormány ugyanis a bejelentést követően hamar finomított a beígért intézkedésen, bevezetve a “lakossági piaci ár” fogalmát, és csökkentve a 210 kWh feletti fogyasztás esetén fizetendő tarifát. Ezzel az új, 70,1 kWh-s árral kalkulálva pedig már messze nem olyan tragikus a helyzet, sőt! Nézzük is:

15 kWh/100 km x 70,1 Ft/kWh x 20 000 km/év = 210 300 Ft/év

Látszik, hogy ezzel a tarifával számolva ismét visszaelőzött az elektromos autó. A júliusi bejelentésig nagyjából hatodáért “tankoltunk” elektromos autóba, a jelenlegi helyzet szerint a költség nagyjából a harmada lesz a belső égésű autókénak.

Mit mutat a nagy kép?

A fenti kalkulációk a jelenlegi állapotokat tükrözik. A világ pedig mostanában elég gyorsan változik, így lehetetlen pontosan megmondani, mit fog hozni a jövő. Az EV/belső égésű motoros autó költségeinek összevetéséhez az alábbi pár szempontot érdemes még figyelembe venni, ami alapján módosulhat a kép:

• A kormány az adott árakat negyedévekre adja meg, a 70,1 Ft/kWh ár tehát decemberig érvényes. Lehetséges tehát, hogy utána emelnek, vagy csökkentenek ezen a tarifán.
• A hatósági üzemanyagár sokak, többek között Hernádi Zsolt, a MOL ügyvezetője szerint is fenntarthatatlan hosszú távon. Kérdés, hogy meddig, és milyen formában marad – amennyiben visszavonják, ismét jóval nagyobb előnyben lesznek az EV-k.
• A villanyautósok jelentős része nem hálózati áramról tölti járművét, hanem vagy nyilvános töltőket (is) használ, amelyek adott esetben ingyenesek, vagy rendelkezik otthoni napelem-rendszerrel. Ez utóbbi jelentősen csökkentheti, akár ki is nullázhatja a költségeket. Természetesen a mostani szabályozás módosításával (szaldós rendszer, stb.) itt is lehetnek változások, de fontos kiemelni, hogy az elektromos autót használók nincsenek teljesen kitéve az áram árának.

Összesítés

A mostani helyzetet nézve az alábbi konklúziót vonnánk le: bár a rezsicsökkentés módosításával némileg drágább lett az elektromos autók töltése, még mindig költséghatékonyabbak, mint belső égésű társaik. Az alacsonyabb fenntartási költség mellett jelenleg harmada áron lehet utazni velük, tehát még mindig megéri befektetni elektromos autóba, mert meghálálják az anyagi befektetést.