Európai megoldások a budapesti közösségi közlekedésben

A magyar főváros és az EU közös eredményei 17 pontban

Május 1-jén, szerdán volt 20 éve, hogy Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozott. A kerek évforduló alkalmából a BKK összegyűjtötte azokat a jelentős közösségi közlekedési és az ahhoz kapcsolódó fejlesztéseket, amelyek európai uniós támogatással valósultak meg Budapesten, és nagy hatással voltak a fővárosban élők, illetve közlekedők mindennapjaira. A felsorolt projektek uniós támogatása meghaladja a 418 milliárd forintot.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás Budapest számára is egyedülálló lehetőséget biztosított a fejlődésre és a megújulásra. Az elmúlt két évtizedben azok a közösségi közlekedési projektek, amelyek az EU-s támogatásokkal valósultak meg, jelentősen hozzájárultak a főváros élhetőségéhez és az itt élők életminőségének a javításához. Egy új és egy felújított metró, folyamatos járműbeszerzés, komplex közterület-fejlesztés, digitalizáció – és a sort még hosszasan lehet folytatni. Ezek a projektek nemcsak a közlekedési infrastruktúrát fejlesztették, hanem Budapest arculatát is meghatározták.

Magyarország 2004. május 1-jén lett tagja az Európai Uniónak, a csatlakozás 20. évfordulójához kapcsolódva a BKK a teljesség igénye nélkül sorra vette, mit adott Budapest közlekedésének az EU, mennyi kapcsolódó fejlesztés valósulhatott meg a több száz milliárd forintos európai uniós forrásbevonásnak köszönhetően.

• M4-es metró: a két forgalmas vasútállomást – a kelenföldit és a Keleti pályaudvart – összekötő, 7,34 kilométer hosszú vonalon 10 állomás épült. Az építési munkák 2006-ban kezdődtek, a metróvonalat tíz éve, 2014-ben adták át az utasforgalomnak.

• M3-as metró: a felújítása öt és fél évig tartott, 2023 májusában fejeződött be; ez idő alatt teljesen megújult a 16,4 kilométer hosszú metróvonal infrastruktúrája: új vágányokat és kitérőket építettek be, kicserélték a biztosítóberendezéseket, szigetelték az alagutakat, és megújult a 20 állomás is. A BKK a nyomvonal felett közlekedő metrópótló autóbuszokkal, valamint a metrót elkerülő, alternatív irányokba is többletkapacitást nyújtó járatokkal igyekezett maradéktalanul teljesíteni a közlekedési igényeket.

A két metróprojekt megvalósításához az Európai Unió összesen csaknem 318 milliárd forintnyi támogatást nyújtott.

• 1-es villamos: megújult a vonal a Bécsi út / Vörösvári út és a Rákóczi híd között, korszerűsítették a felsővezeték-hálózatot, akadálymentes megállókat létesítettek. A 8,3 kilométernyi pályafelújítás mellett előbb 3,2 kilométer hosszú új szakasz létesült az újbudai Fehérvári útig (2015), majd 2019 júliusától már az Etele térig lehet utazni.

• 3-as villamos: teljesen megújult a villamospálya a Mexikói úton, az Erzsébet királyné útján, a Fehér úton, az Élessarok térségében, a Kőrösi Csoma Sándor úton és az Üllői úti kereszteződésnél, illetve a Bihari utcában a korábbi egy helyett két vágányon haladnak a járművek. Megújult még a felsővezeték-hálózat, továbbá a több mint 13 kilométer hosszú vonalon korszerű, akadálymentes megállók épültek, és teljesen fedett megállóhely létesült a Mexikói úti végállomáson.

• Budai fonódó villamoshálózat: a projekt a széttagolt budai villamosvonalak egységes hálózattá alakítását tűzte ki célul; a 17-es villamos vonala egyesült három budai járatéval, így észak–déli irányban egész Budát átszelő vonalak jöttek létre. A beruházás három fő eleme volt a 17-es villamos felújítása, a Széll Kálmán téri ág és a Bem rakparti ág kialakítása. A munkák során 6,1 kilométer villamospálya újult meg, és 2,25 kilométer új pályát építettek. Az átalakított villamosvonalakon korszerű pályákat, felsővezetékeket, akadálymentes megállóhelyeket alakítottak ki.

Mindezek összköltségéhez az Európai Unió a kapcsolódó beruházásokkal és felújításokkal együtt mintegy 59,5 milliárd forinttal járult hozzá.

• A BKK 2014-ben kötött szerződést 124 CAF-típusú villamos szállítására; 2021-ig közülük 73 jármű állt forgalomba. Az uniós projekt első ütemében 47 (35 rövid és 12 hosszú), a második ütemben 26 (21 rövid és 5 hosszú) villamos érkezett a fővárosba. További 51 CAF-villamos megvásárlására tervezetten ugyancsak az Európai Unió biztosít fedezetet.

• Működése óta a BKK 108 új Solaris–Škoda Trollino típusú trolibuszt szerzett be, a trolik több ütemben érkeztek Budapestre, közülük európai uniós támogatással 2014–2015-ben összesen 36-ot, majd 2017–2020-ban 24-et hívott le a BKK. 2022–2023-ban további 48 új trolibusz állt forgalomba, finanszírozásukból ugyancsak részt vállal az Európai Unió.

• Napjainkban már csak alacsony padlós buszok közlekednek a fővárosban: a BKV Zrt. autóbusz-állománya európai uniós támogatással is bővült, és a 2015-ben forgalomba helyezett 16 Karsan ATAK midibusz ugyancsak EU-s forrásnak köszönhetően érkezett Budapestre.

Az Európai Unió támogatásával eddig megvalósult járműflotta-fejlesztésekhez több projektben csaknem 22 milliárd forintnyi uniós forrás társult.

A közösségi közlekedéshez kapcsolódó fejlesztések

A villamoshálózat bővítéséhez, valamint a korszerű trolibuszok és villamosok beszerzéséhez kapcsolódva több jelentős fejlesztési és korszerűsítési munka is megvalósult egy-egy nagyobb projekt keretében.

• Széll Kálmán tér: új, modern építészeti arculatú, magas szolgáltatási színvonalú, átláthatóbb, tisztább és élhetőbb tér jött létre, amely erősíti a közösségi, a gyalogos- és a kerékpáros közlekedés szerepét a térségben.

• Kocsiszínek felújítása: átépítették a Budafoki kocsiszínt, új csarnok és fejépület létesült. Részleges felújításra szorult a Száva és Hungária kocsiszín is, hogy alkalmasak legyenek az új villamosok karbantartására és tárolására.

• Az 50-es villamos vonalán megújult négy megállóhely hét peronja; a korszerűsítés célja a zöldebb környezet kialakítása és az akadálymentes közlekedés biztosítása volt.

• Dél-Budán átépültek a peronok azokon a vonalakon, amelyeken az új, alacsony padlós CAF-típusú villamosok közlekednek. A Bartók Béla úton, a Fehérvári úton, az Alkotás utca–Villányi úton akadálymentessé vált összesen 53 peron, továbbá megújult az áramellátási rendszer is.

• A Baross utcai – használaton kívüli – troli-felsővezetéket bekötötték a hálózatba, a munkáknak köszönhetően a trolibuszok már a Kálvin térig felsővezetékes üzemmódban, gazdaságosabban közlekednek.

Szolgáltatásfejlesztések: lépést tartani a korral

A FUTÁR megvalósításának, valamint az új jegy- és bérletautomaták üzembe helyezésének köszönhetően új szintre lépett a fővárosi közösségi közlekedés – ennek előnyeit ma is tapasztalhatják a Budapesten közlekedők.

• FUTÁR: a 2010-es évek egyik legjelentősebb közlekedésfejlesztési beruházása valósult meg 2014 őszére Budapesten. Kiépült a Forgalomirányítási és UTastájékoztatÁsi Rendszer (FUTÁR), amely valós idejű, percre pontos forgalmi tájékoztatást nyújt, teljes mértékben kiváltva a főváros felszíni közösségi közlekedésének korábbi, korszerűtlen, egymással nem összekapcsolható utastájékoztatási és forgalomirányítási rendszerét. Az integrált rendszer megvalósítására a BKK és a BKV mintegy 4 milliárd forintos támogatást nyert az Európai Unió fejlesztési forrásaiból.

• Új jegy- és bérletautomaták: a BKK 2014 tavaszán kezdte el az új készülékek üzembe helyezését, 2015-ben már 300 működött, ezeket nagyon kedvezően fogadták az ügyfelek. A fővárosi jegy- és bérletértékesítés terén jelentős mérföldkőnek számító automatahálózat megújításához az Európai Unió 2,2 milliárd forinttal járult hozzá.

Kerékpáros fejlesztések az élhetőbb Budapestért

A közbringa-szolgáltatás biztosítása, valamint a kerékpáros- és gyalogosbarát fejlesztések azt a célt szolgálják, hogy fővárosunk élhetőbb, még inkább ember- és környezetbarát legyen.

• MOL Bubi közbringa-szolgáltatás: majd’ tíz éve, 2014-ben jelent meg a MOL Bubi. A közbringa-szolgáltatás az indulásnál 76 gyűjtőállomáson 1100 jellegzetes színű, almazöld kerékpárral állt a bringázni vágyók rendelkezésére télen–nyáron, a nap 24 órájában. Az Európai Unió támogatásával megvalósult fejlesztés több mint egymilliárd forintba került. Ebből 900 millió forint volt az EU-s támogatás, az önrészt a Fővárosi Önkormányzat biztosította a BKK-nak.

• VEKOP-támogatású kerékpáros fejlesztések: a kerületeken átívelő közlekedésbiztonsági, kerékpáros- és gyalogosbarát fejlesztésekre összesen 5,77 milliárd forint európai uniós támogatást használtak fel a fejlesztésekben részt vevők. A kerékpárútszakaszok építésének, valamint a kerékpársávok kialakításának köszönhetően számos útvonal vált kerékpárral biztonságosan járhatóvá, elérhetők lettek a kerékpárforgalmi hálózat már meglévő vagy tervezett szakaszai.

Mit hoz a jövő?

A Fővárosi Önkormányzat és a BKK elkötelezett a Budapest közösségi közlekedését még versenyképesebbé tévő beruházások megvalósítása mellett, ezért közösen készíti elő a TOP+, az IKOP+ és az RRF pályázatokhoz a szakmai tartalmat, illetve a támogatási kérelmet. Ezekben – az előző ciklushoz hasonlóan – nagy számban jelennek meg a kötöttpályás projektek, és továbbra is jelentős hangsúlyt kap a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, az akadálymentesítés, valamint az élhető közterek megteremtése is.

Budapest és az Európai Unió közötti szoros együttműködés lesz továbbra is a közlekedési fejlesztések sikerének a záloga. Közös erőfeszítéseink eredményeként a fővárosban élők és közlekedők továbbra is élvezhetik a magas színvonalú, korszerű és fenntartható közlekedési lehetőségeket. A Budapesti Közlekedési Központ ennek szellemében halad tovább a megkezdett úton.

Budapesti Közlekedési Központ

Gyere és válj igazi autós influencerré Mallorcán a Toyota Yaris Cross segítségével!