Évi több tíz milliárd forint megtakarítást jelenthetne az intermodális fuvarozás fejlesztése
A közutak környezeti terhelésének, útfelújítási igényének csökkenésével éves szinten több tízmilliárd forintos megtakarítást is hozhatna az intermodális fuvarozás fejlesztése – közölte a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ)kedden az MTI-vel.
A szövetség szerint ehhez a nagy távolságú, az 1000 kilométer feletti közúti áruforgalom 10-20 százalékát kellene vasútra és vízi útra terelni. A közúti, vasúti és vízi fuvarozási együttműködések fejlesztésével évi 25-50 ezer kamion tűnhetne el az utakról, a vasút új üzleti megrendelésekhez juthatna, a közúti fuvarozók pedig költséget takaríthatnának meg, valamint az ágazatban egyre nagyobb problémát jelentő sofőrhiányt is kompenzálni lehetne.
Az intermodális fuvarozás magyarországi helyzetének javítása összhangban van az Európai Unió közlekedéspolitikájának céljaival is, hogy 2030-ra a 300 kilométer feletti közúti áruszállítások 30 százalékát, 2050-re pedig több mint felét vasúton vagy vízi úton bonyolítsák – hangsúlyozta a logisztikai szövetség.
Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke a közleményben rámutatott arra, hogy az intermodális forgalom fejlődésével gyorsabb lenne az áruszállítás, csökkenne a környezetterhelés és a migrációból eredő kockázat, eközben nőne a közlekedésbiztonság, közvetlen költségcsökkenés jelentkezne a közúti flottát üzemeltetőknél.
Az MLSZKSZ átfogó intézkedési tervében egyebek mellett azt javasolja, hogy azonosak legyenek a feltételek az infrastruktúra használatánál a közúti, vasúti, vízi fuvarozásnál. Ösztönző rendszer bevezetésével kellene támogatni az intermodális rendszerek igénybevételét, és vonzó üzleti környezetet kellene teremteni, hogy megérje a közúti fuvarozóknak közlekedési módot váltani – írták.
Mindehhez szükség van az ipari parkok, a nagyobb raktárak és a logisztikai központok vasúti összeköttetéseinek kiépítésére, egyszerűsíteni és korszerűsíteni kell a vasúti működési szabályzatokat, fejleszteni kell a vasúti és vízi eszközállományt, a közlekedési- és logisztikai szakemberek képzését pedig fel kell gyorsítani – tették hozzá.
A 2002-ben alapított Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) a magyar logisztikai szolgáltató központok közel 90 százalékát fogja össze. Tagsága 78 szervezetből áll, a tagság árbevétele 2016-ben elérte a 409 milliárd forintot.
