Falevelek az úton – vigyázz, csúszik
„Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét” – írta Petőfi, az andalító sorok érthetően nem tértek ki a falevelek veszélyeire.
Ősszel újra meg kell tanulnunk a vezetést, hiszen az eddig forró aszfalt nemcsak hűvös lesz, hanem gyakran nedves is, tehát kanyarokban, szűkülő autópálya kijáratokban finomabban kell fordítani a kormányt, nehogy a nyári reflexek alapján túlhúzzuk, és megcsússzanak a kerekek.
De nem csak erre kell ügyelni, hanem a fákról lágyan lehulló levelekre is, mert a nedves levélszőnyeg úgy viselkedik, mint a jég. Ezért a levélborította útszakaszon erősen ügyelni kell arra, hogy milyen sebességgel, és milyen ívben vesszük be a kanyart, és arra is, hogyan választjuk meg a féktávot.
Ilyenkor ugyanis az autó nagyon másként viselkedik, mint a nyári, száraz körülmények között. És ne gondoljuk, hogy a téli gumi valamint az ABS a mi kedvünkért felülírja a fizika törvényeit. Ha pedig eső áztatja a faleveleket, a kockázat nagyságrendekkel megnő. Ráadásul a levelek elfedhetik az útburkolati jeleket, no meg az aszfalthibákat, közöttük a mély kátyúkat is.
A kezdő járművezetők számára különösen nagy kihívást jelenthetnek az őszi útviszonyok, hiszen ők még aligha tapasztalhatták meg egyebek mellett az aszfaltot elborító levélszőnyeg veszélyeit. Ezért az óvatosság mellett ajánlatos a vezetői rutin fejlesztése érdekében némi gyakorlás a kevésbé forgalmas útszakaszokon. A kezdő autóvezetők mellett a motorosoknak is különösen óvatosnak kell lenniük, hiszen a két kerék hamarabb megcsúszik, mint a négy.
Bármilyen szépek is az országutak két oldalán sorakozó fák, ilyen helyeken a szokottnál jóval óvatosabban célszerű haladnunk: az időnként megváltozó tapadási viszonyokra tekintettel ajánlott a lassúbb tempó (a relatív gyorshajtás a balesetek egyik fő oka), valamint a hirtelen manőverek és lehetőség szerint a vészfékezés mellőzése, és a nagyobb követési távolság tartása.
