Hálózatban hatékonyabb
Véget értek azok az idők, amikor az autónkba beülve úgy érezhettük, megszűnt körülöttünk a világ. Épp ellenkezőleg: habár talán észre sem vesszük, a modern gépkocsik ezer szállal kapcsolódnak a külvilághoz, és ezt jelentős részben épp a villamosítás teszi lehetővé. Beyond Zero-sorozatunk hatodik része ezt a témát járja körül.
A Toyota Beyond Zero stratégiájának számtalan építőkockáját sorra vevő, az azok közötti összefonódásokat, szerves kapcsolódásokat elemző cikksorozatunkban eddig elsősorban az automobilok hagyományos fődarabjának: a hajtásláncnak az evolúciójáról esett szó. Napjaink autóvásárlóit azonban egyre kisebb százalékban foglalkoztatják a klasszikus autóipari értékek, helyükre pedig a digitalizáció, a telekommunikáció vívmányai lépnek.
Ezek fejlődésének plusz lendületet ad a részben vagy teljesen villamosított járművek nagyfeszültségű elektromos hálózata, ami lehetővé teszi, hogy a mérnökök minden korábbinál nagyobb számítási kapacitással vértezzék fel a járművek elektronikus rendszereit.
A kulcsszó az online kapcsolódás, a konnektivitás, amelynek csak egy apró szelete az ügyfelek személyes igényeit kiszolgáló fedélzeti wifi szolgáltatás, az okostelefon-integráció és a többi kényelmi innováció. Ennél sokkal fontosabb az a mélybe nyúló rendszerintegráció, amely egy jól összehangolt egységbe fogja össze a fedélzeti részfunkciókat. Ezek aztán részben egymással, részben egy központi adatbázissal (a „felhővel”), részben a jármű közvetlen környezetével (V2X rendszerek, távvezérlés) kommunikálva biztosítanak nagyságrendekkel megbízhatóbb, szélesebb körű, okosabb és pontosabb kényelmi és biztonsági szolgáltatásokat.
A modern Toyoták világából három példát is mondhatunk ezekre a szolgáltatásokra – bár, mivel funkciójukat és működésüket tekintve ezek a modern rendszerek tényleg a legmagasabb fokon fonódnak össze egymással, valójában felesleges (és talán nem is lehetséges) éles határvonalat húzni ezek közé.
A Toyota néhány évvel ezelőtt hirdette meg a biztonsági funkciók demokratizálását. Ennek keretében jelentősen kibővítette, és az általános alapfelszerelés részévé tette a Toyota Safety Sense biztonsági csomagokat. Ezek tartalma méretosztályonként változik, ugyanakkor a határok átjárhatók, a fejlesztések a korábbiaknál sokkal gyorsabban és szélesebb körben válnak elérhetővé a modellpaletta egészén. Ma már a harmadik generációjánál jár a rendszer, amely fejlett érzékelési és félautonóm elkerülő funkciókat integrálva biztosít minden korábbinál hatékonyabb, ugyanakkor egyre megfizethetőbb védelmet az utasok és a közlekedés más résztvevői számára.
Az autók külső és belső érzékelők segítségével figyelik környezetüket, az észlelt potenciális veszélyforrásokat képesek osztályozni, és mind nagyobb pontossággal meghatározni a baleset kockázatát. Az egyszerű parkolóradaroktól, holttérfigyelő rendszerektől eljutottunk azokhoz az összetett megoldásokig, amelyek a (jóformán tetszőleges irányból érkező) akadályt észlelve nem csak figyelmeztetik a vezetőt, de fékezéssel vagy aktív elkormányzással el is kerülik a balesetet.
Erre gyalogos vagy kerékpáros közeledésekor is képesek, és nem csak a veszélyes manőverezést akadályozzák meg, hanem például azt is, hogy az autóból kiszállva rányissuk az ajtót egy biciklisre. Balra nagy ívben kanyarodni hagyományosan az egyik legveszélyesebb autós manőver, a Toyota modern technológiái azonban résen vannak, és riasztanak, ha eközben egy szemből közeledő jármű nyomvonalát kereszteznénk, vagy a kereszteződésen túl épp egy, az úttesten átkelő gyalogossal találnánk szemben magunkat.
A környezet mind pontosabb észlelése és értelmezése már azt a teljes önvezető képességet készíti elő, amelyben az autó képes lesz emberi segítség nélkül is biztonságosan manőverezni. A sáv határait figyelő, azokhoz folyamatosan igazodó, a követési távolságot sebességtől függetlenül, minden helyzetben betartani képes rendszerek tudása a rutinos autóvezetők képességeit idézi, ráadásul működésüket sem fáradtság, sem más szubjektív tényező nem befolyásolja.
Nem csak a vezetést, de a tájékozódást is modern rendszerek támogatják. Az online adatbázissal dolgozó navigációs rendszerek nem csak percre kész forgalmi információkkal, torlódásokra és balesetekre vonatkozó figyelmeztetésekkel, de a menetviszonyokhoz alkalmazkodó, intelligens szolgáltatásokkal is szolgálhatnak, amelyek segítenek töltőállomást (hagyományosat vagy elektromosat), parkolóhelyet és egyéb, hasznos vagy érdekes létesítményeket keresni. Az információk egy beépített SIM-kártya segítségével, folyamatos érkeznek az autóba, így a szolgáltatás nem növeli a vezető saját előfizetéséhez kapcsolódó mobil adatforgalmat.
Ez utóbbi rendelkezésre állása persze 2022-ben már jóformán magától értetődő, és pontosan ezt használja ki a MyT szolgáltatási csomag. Az online útvonaltervezéshez szorosan kapcsolódó funkció lehetővé teszi, hogy az ügyfél folyamatosan kétirányú kapcsolatban álljon autójával. Ez különböző szinteken valósul meg: egyrészt lekérhetők a jármű adatai, a menetinformációktól kezdve a pillanatnyi tartózkodási helyig, másrészt pontos karbantartási emlékeztetőket kaphatunk telefonunkra.
Modelltől és motorizációtól függően egy sor fedélzeti funkció vezérlése is lehetővé válik, a központi zár és az ablakok működtetésétől kezdve a szellőzés aktiválásáig. A hálózatról tölthető (plug-in hibrid és akkumulátoros elektromos) járművek ezt a töltési folyamat időzítésével és lekérdezésével, vagy az utastér (és az akkumulátor) álló helyzeti előfűtésével vagy -hűtésével toldják meg. Ez nem csak komfortosabbá teszi az utazást, de gondtalanabbá is, hiszen a klíma- vagy fűtőrendszer kevésbé veszi igénybe menet közben az akkumulátort, ezzel gyakorlatilag növeli a jármű hatótávolságát.
Mindhárom említett szolgáltatás – vagy, ha úgy tetszik, a modern, hálózatba kapcsolt gépkocsi három, egymástól el nem választható kompetenciája – optimális működéséhez szükséges, hogy minden esetben az elérhető legújabb szoftververziót, adatbázist, hibajavítási csomagot alkalmazza, ellenkező esetben hiányos vagy téves lehet a szolgáltatás. Ugyanaz a kommunikációs rendszer, amely adatforgalmat biztosít a számtalan funkció számára, azok folyamatos frissen tartásáról is gondoskodik.
A vezeték nélküli (angolul over-the-air, azaz OTA) szoftverfrissítésnek köszönhetően autónk hálózatba kapcsolt „agya” ugyanúgy a legjobb formában tartható, mint ahogy időről időre mobiltelefonunk operációs rendszerét, illetve az arra telepített alkalmazásokat is frissítjük – amivel persze a folyamat nyugtázásán kívül nem sok mindent kell tennünk, az egész folyamat automatizáltan, kényelmesen és diszkréten megy végbe.
Az OTA szoftverfrissítés persze nem csak aktuális térképeket vagy új távvezérlési funkciókat telepíthet, hanem a jármű alapvető üzemelését meghatározó szoftvereket is, legyen szó a töltésvezérlés optimalizálásáról, amivel például gyorsabbá tehető a töltési folyamat, vagy mondjuk az akkumulátor hőháztartását szabályozó program módosításáról, amivel meghosszabbíthatjuk az elektromos rendszer élettartamát. A lehetőségek szó szerint korlátlanok, és gyakorlatilag tetszőleges területen bevethetők – a vezeték nélküli szoftverfrissítés intézménye olyasmi jelentőségű innováció az autóiparban, mint annak idején a Toyota gyártási módszerének bevezetése volt.
A cikkünkben felsorolt szolgáltatások alapvető elemét alkotják annak a törekvésnek, hogy a Toyota a hagyományos autógyártói szerepkörön túllépve mobilitási szolgáltatóként pozicionálja magát a piacon. Ez a szemlélet azonban nem csak a szolgáltatásokat, hanem az autók értékesítését, gyártását, sőt, puszta létezését is alapvetően újraértelmezi. Hogy ez pontosan mit jelent, azzal sorozatunk következő írásában foglalkozunk majd.
Fotók: Toyota
