Kénytelen voltam idézőjelbe tenni ezt a címet, mert még a végén azt hittétek volna, hogy gyorshajtok, vagy esetleg pályán vezetek valami brutális masinát.
Mondjuk, a cikk főszereplőjét vezettem pályán is – de ne szaladjunk ennyire előre.
Egy korábbi cikkünkben olvashattátok, hogy mennyire féltem/tartottam a sportmotoroktól.
Nos, a “nagyrobogókkal” kapcsolatban soha nem volt olyan félelmem.
Sót! Mindig is szerettem volna kipróbálni egy ilyen masinát.
A hónap elején ez a tétel is kipipálódott a bakancslistán, miután megkaptam tesztre a Yamaha X-MAX 300-as robogót.
Amikor előhozták a garázsból a masinát, elsőre a színe és a gyönyörű vonalvezetése, valamint a “vadállat pofája” fogott meg.
Aztán,amikor megmutatták, a nagyon ötletes kezelőszerveket, illetve a tárolórekeszeket, már tudtam, hogy ez a paripa nem okozhat csalódást számomra.
Pedig ekkor még nem járt a motor, nem ültem a nyeregben és nem fogtam a kormányt. Ekkor még csak nézelődtem, ismerkedtem a u X-MAX-szal.
