A hidrogén, mint energiahordozó 2050-ig 20 százalékkal járulhat hozzá a CO2-kibocsátás csökkentéséhez

A Hidrogén Tanács, azaz 18 vezető multinacionális vállalat képviselői találkoztak Bonnban a COP 23 klímaváltozási konferencián, hogy bemutassák a világ első, konkrét adatokon alapuló, a maga nemében egyedülálló tanulmányát a hidrogénnek az energiaellátás átalakításában játszott kulcsfontosságú szerepéről, amely 2050-ig több mint 30 millió munkahelyet teremthet. A McKinsey által kidolgozott tanulmány nem csupán azt vázolja fel, hogyan játszhat a hidrogén kulcsfontosságú szerepet az energiaellátás átalakításában, hanem azt is, hogyan formálódhat a hidrogén köré egy 2500 milliárd dolláros üzletág,

A Hidrogén Tanács alapvető célkitűzésével, a hidrogén felhasználásának új szintre emelésével összhangban a tanulmány a Hidrogén, új dimenziók címet kapta, átfogó és valós adatokon alapuló útmutatást adva arról, hogyan épülhet fel a hidrogén-infrastuktúra, és milyen hatást gyakorolhat a hidrogén az energiaellátás átalakítására. 2050-re a hidrogén tehetné ki a világon összesen felhasznált energia egyötödét. Ez a mostani szinthez viszonyítva nagyjából 6 gigatonnával csökkenthetné az éves CO2-kibocsátást, mintegy 20 százalékkal járulva hozzá ahhoz a célkitűzéshez, ami 2 Celsius fokban limitálja a globális felmelegedés megengedhető értékét. A kereslet oldalát felmérve a Hidrogén Tanács arra a következtetésre jutott, hogy 2030-ig mintegy 10-15 millió hidrogénhajtású autó és 500.000 tehergépkocsi jelenhet meg az utakon, emellett pedig a hidrogén számos más szektorban is megjelenhet, például az ipari folyamatokban és a nyersanyag-ellátásban, az épületek fűtésében, az energiatermelésben és az energiatárolásban. Mindez azért rendkívül ígéretes, mert jelenleg a világ legzöldebbnek és leginnovatívabbnak tartott autógyártója, a Toyota az egyetlen, amely sorozatgyártott, melléktermékként csupán tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás személyautót és targoncát kínál, illetve bemutatta hidrogén üzemanyagcellás teherautó és busz tanulmányát is. A világ vezető prémium hibrid márkájaként is ismert Lexust is jegyző Toyota emellett több olyan hidrogén üzemanyagcellás tanulmányautót is jegyez, amelyek demonstrálják, hogyan válhat a jövőben egy autó maga is energia előállító egységgé. Éppen ezért várnak a szakértők hatalmas áttörést a hidrogén üzemanyagcellás járművek elterjedésében attól, hogy a Toyota ingyenesen osztotta meg a technológiával kapcsolatos több, mint 5600 szabadalmát valamennyi versenytársával annak érdekében, hogy minél hamarabb nagy számban kerülhessenek az abszolút zöld technológiával hajtott gépjárművek az utakra, és a megnövekedett igényekre reagálva az infrastruktúra, azaz a szükséges hidrogén töltőállomás hálózat kialakulása is felgyorsuljon. A tanulmány összességében azt jósolja, hogy a hidrogén iránti kereslet 2050-re a tízszeresére nőhet, és ekkorra már a 18 százalékát fedezheti a világ teljes energiaigényének. Az emberiség létszáma 2050-ig várhatóan további kétmilliárddal gyarapodik majd, és a hidrogén-technológiák lehetőséget teremthetnek a fenntartható gazdasági növekedéshez.

“A 21. században a világnak muszáj lesz átváltania az alacsony szénkibocsátású energiák széles körű használatára,” –véli Takeshi Uchiyamada, a Toyota elnöke és a Hidrogén Tanács társelnöke. “A hidrogén rendkívül fontos eszköze ennek az átalakulásnak, mivel segítségével praktikusan tárolható és szállítható a szélerőművekkel, naperőművekkel és más megújuló forrásból előállított villamos áram, ami a közlekedés és rengeteg más dolog energiaellátására szolgál. A Hidrogén Tanács a hidrogén hétféle fontos funkcióját határozta meg, ezért arra ösztönözzük a kormányzatokat és a befektetőket, hogy energetikai terveikben szánjanak komoly szerepet ennek az anyagnak. Minél hamarabb építjük fel a hidrogén-alapú gazdaságot, annál jobb – mi pedig mindahányan elkötelezetten dolgozunk azon, hogy ez valóra válhasson.”

E szint eléréséhez komoly befektetésekre lesz szükség: évi 20-25 milliárd dollárra, ami 2030-ig összesítve eléri a 280 milliárd dollárt. A jelentés szerint egy megfelelő jogszabályi környezetben – amely hosszú távú, stabil koordinációs és befektetési elveket határoz meg – megfelelő mennyiségű beruházás valósulhat meg, ami biztosíthatja a technológia megalapozottságát. Az energiaiparban jelenleg évi 1700 milliárd dollárnyi beruházás valósul meg világszerte, ebből 650 milliárd dollárt fektetnek az olajba és a gázba, 300 milliárd dollárt a megújuló energiákba és több mint 300 milliárd dollárt az autóipari fejlesztésekbe.

“Ez a tanulmány megerősíti, hogy a hidrogén központi szerepet játszik az energiaellátás átalakításában, és arra ösztönöz minket, hogy támogassuk a technológia széles körű elterjedését. A hidrogén alkalmazása megkerülhetetlen feltétele annak, hogy átalakítsuk az ipari ágazatok és a földrajzi területek energiaellátását. Minél gyorsabban megtörténik mindez, annál hamarabb élvezhetjük az előnyöket, amelyeket a hidrogén jelent gazdaságunk és társadalmunk számára.” – mutat rá nyilatkozta Benoît Potier, az Air Liquide elnök-vezérigazgatója. “A megoldások bevált műszaki elveken alapulnak, az ipari szereplők pedig elkötelezettek. Már csak össze kell hangolni az érdekelt felek törekvéseit – ez a feladat pedig a Hidrogén Tanácsra vár.”

Az új tanulmány bemutatására a Fenntarthatósági Innovációs Fórumon került sor a Hidrogén Tanács vezető tisztségviselőinek jelenlétében; a megjelentek közt ott volt Takeshi Uchiyamada, a Toyota elnöke, Benoît Potier, az Air Liquide elnök-vezérigazgatója, Prof. Aldo Belloni, a Linde Csoport vezérigazgatója, Woong-chul Yang, a Hyundai Motor Company alelnöke és Anne Stevens, az Anglo American igazgatótanácsának tagja is. A bemutató során a Hidrogén Tanács felhívást intézett a befektetőkhöz, a politikusokhoz és az üzleti élet szereplőihez, hogy csatlakozzanak a Tanács munkájához, felgyorsítva a hidrogén-alapú technológiák elterjedését. A Tanács azt is bejelentette, hogy a 2018-as évben Woong-chul Yang, a Hyundai Motor Company alelnöke veszi át Takeshi Uchiyamadától, a Toyota elnökétől a társelnöki tisztséget, míg a csoport elnöke Benoît Potier, az Air Liquide elnök-vezérigazgatója lesz. Mr Uchiyamada azt tervezi, hogy 2020-ban újra elvállalja a társelnöki megbízatást, mivel ez az időszak egybeesik a Tokiói Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal, ami értékes alkalom lesz a hidrogénalapú társadalom és mobilitás bemutatására.

A Hidrogén Tanács

A Hidrogén Tanács megalapítását 2017 elején jelentették be a Davosi Világgazdasági Fórumon, mint olyan egyedülálló kezdeményezést, amely a legnagyobb vállalatok vezetőit tömöríti, elősegítve a hidrogén-technológiák hasznosítását a világ energia-ellátásának átformálásában. A szervezetben jelenleg 18 nagyvállalat (Air Liquide, Alstom, Anglo American, Audi, BMW GROUP, Daimler, ENGIE, General Motors, Honda, Hyundai Motor, Iwatani, Kawasaki, Plastic Omnium, Royal Dutch Shell, Statoil, The Linde Group, Total, Toyota), valamint az értéklánc 10 fontos szereplője (Ballard, Faber Industries, Faurecia, First Element Fuel (True Zero), Gore, Hydrogenics, Mitsubishi, Mitsui & Co, Plug Power, és Toyota Tsusho) képviselteti magát. A Hidrogén Tanács tagságát alkotó nagyvállalatok együttes árbevétele több mint 1500 milliárd euró, és mintegy 2 millió embert foglalkoztatnak világszerte¹. További információ:

A Hidrogén Tanács a COP 23 konferencián

A Tanács tagjai a COP 23 alkalmából találkoztak, hogy értékeljék tevékenységük első évét. 2017. november 13-14-én a vezérigazgatók és egyéb vezető tisztségviselők magas szintű kerekasztal-beszélgetéseken vettek részt Bonnban politikusokkal, más vezetőkkel, a média képviselőivel és más, a területen érintett szereplőkkel. A Tanácsot két társelnök irányítja, akiket más-más földrészről és ipari szektorból jelölnek ki, és akiket két évre választanak meg. A folytonosság érdekében a két társelnök egyikének mandátuma minden évben megújul.

A hidrogén

A hidrogén sokoldalú, tiszta és biztonságos energiahordozó, ami egyaránt felhasználható üzemanyagként vagy ipari alapanyagként, és nagy mennyiségben is könnyen tárolható. A Hidrogén Tanács tagjai elkötelezték magukat a hidrogén-infrastruktúra kiépítése mellett. A hidrogén (megújuló forrásból származó) elektromos árammal, illetve alacsonyabb szénkibocsátású fosszilis energiával is előállítható, és felhasználási helyén nulla károsanyag-kibocsátással hasznosítható. A hidrogén egyre népszerűbb, mivel folyadék és gáz formában egyaránt nagy energiasűrűséggel tárolható és szállítható, és elégetésével illetve üzemanyagcellás felhasználásával hő és elektromos áram állítható elő belőle. E sokoldalúsága miatt a hidrogén kulcsfontosságú lehet a közlekedési, ipari és lakossági szektorokban, emellett pedig kiválóan alkalmas a megújuló forrásból előállított energiák nagy volumenű tárolására, így ígéretes lehetőséget kínál az energetika átalakításához.