Ideje volt az új európai emissziós korlátozás bevezetésére
SUV-ot csak valamilyen részben vagy teljesen elektromos hajtással szabadna venni
Tavaly az SUV-knek köszönhetően nőtt az értékesítés és a profit az európai piacokon. Ennek a járműfajtának a népszerűsége, valamint a hagyományos modellekkel megosztott fejlesztési költségek hozzájárultak ahhoz, hogy több gyártó növelje az értékesítést és a nyereséget. Az SUV-k népszerűségének azonban negatív hatása van az átlagos károsanyag-kibocsátási szintekre, és ez az átlagos CO2-kibocsátás kategóriánkénti elemzésében is megmutatkozik. Az SUV-k átlagos CO2-kibocsátása 131,5 g/km, ami magasabb, mint a városi kisautóké (107,7 g/km), a szubkompakt autóké (109,2 g/km), a kompakt autóké (115,3 g/km), a középkategóriás autóké (117,9 g/km) és a nagylimuzinoké (131 g/km). Ráadásul az SUV-k az EU-18-ban az összes forgalomba helyezés 38%-át tették ki.
„Az SUV kategóriában sürgősen több villamosított modellre van szükség. Eddig a villanyautóknál a hagyományos ferdehátúakra és limuzinokra összpontosítottak, igen kicsi kínálattal az SUV kategóriában. Ha ez a járműtípus fejlődni akar, és nem akar a jövőbeli korlátozások áldozatává válni, akkor elengedhetetlen a villamosítása.”– emeli ki Munoz.
A Toyota és a Lexus e tekintetben is követendő élen járó példa lehet: a Toyota két sláger SUV-ja, a C-HR és a RAV4 közel 90%-ban, míg a a Lexus UX, NX és RX prémium SUV-ok közel 100%-ban öntöltő hibrid elektromos hajtással találtak gazdára a tavalyi évben.
Komoly zöldülés volt tapasztalható az idei év első néhány hónapjában
Az új, 95 g/km-es európai emissziós határérték hatására február végéig a részben vagy teljesen elektromos új autók értékesítése a tavalyi 6,6%-ról 13%-ra nőtt a kontinensen. Magyarországon ennél is dinamikusabb volt a növekedés: 6,9%-ról 15,6%-ra nőtt a villamosított autók aránya. Mindez természetesen hozzájárult az európai piac zöldülését továbbra is vezető Toyota és Lexus piaci pozíciójának erősödéséhez. A Toyota így a kivonásokkal tisztított magyarországi újautó piacon is toronymagas előnnyel, 11,8%-os piaci részesedéssel és 44,3%-os növekedéssel zárta az első negyedévet, de hasonlóan remekelt a Lexus is, amely 34,3%-al növelte értékesítéseit hazánkban január és március között.
A koronavírusjárvány autópiaci hatása is összetett lehet
Az már most egyértelműen látszik, hogy a koronavírusjárvány komoly csapást jelet az európai autópiacra: a hatékony védekezés érdekében ideiglenesen szinte valamennyi autógyártó felfüggesztette gyártási tevékenységét a kontinensen, de keresletcsökkenés, illetve a vásárlások elhalasztása is várható amennyiben a vészhelyzet elhúzódik és munkahelyek kerülnek veszélybe. Amennyiben így alakul, az egyértelműen komoly veszteségeket jelent az autógyártók számára. Más szempontból viszont időt ad nekik kínálatuk átstrukturálására, és a gyártás átszervezésére, hogy amikor a piac – remélhetőleg rövidtávon – magához tér, már valamennyi autógyártó értékesítéseinek érdemi részét képezhessék a részben vagy teljesen elektromos autók.
