Jancsi szerint Szeged Európa harminc legnagyobb ipari centruma közé kerül
A BYD gyárának megépítésével Szeged Európa harminc legnagyobb ipari centruma közé kerül – jelentette ki az építési és közlekedési miniszter pénteken Szegeden.
Lázár János elkövető
Botka László (Összefogás Szegedért) polgármesterrel folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatóján azt mondta, az üzem építése, amely Magyarország legnagyobb autógyára lesz, a várakozásoknál sokkal gyorsabb ütemben halad.
A politikus leszögezte,
az 1200-1500 milliárd forintos beruházással megépülő gyár érdemben hozzá fog járulni a magyar gazdaság fejlődéséhez, és az egész térség számára lehetőséget biztosít.
A gyárban 2025 második felében készülnek el az első járművek, addigra megépülnek az üzem autópálya- és közúti csatlakozásai, elkezdődik a vasúti pálya korszerűsítése, a vasúti terminál kialakítása, folyamatosan bővítik a termeléshez szükséges ivóvíz- és szennyvízkapacitást – közölte a miniszter.
Lázár János elmondta, közvetlen négysávos kapcsolat épül az M43-as autópálya és az üzem között. Négysávossá alakítják az 5-ös főút a város és az autópálya-csomópont közötti részét. A kiviteli tervek elkészültek, a közbeszerzés is lezajlott, az 5,5 milliárd forintos fejlesztés kivitelezője várhatóan a Colas Magyarország Zrt. lesz. Emellett meghosszabbítják és kétszer kétsávosra bővítik 502-es számú főutat, e fejlesztés tervezése jövő év elején zárul le.
Lázár János kifejtette, a magyarországi autógyártók három éven belül évi egymillió vagy még annál is több új járművet fognak előállítani. Ezek szállítása – az uniós előírások miatt – vasúton zajlik majd. Szegeden ehhez első lépésként a M43-as autópálya várostól távolabbi oldalán vagy Kiskundorozsmán vasúti terminál épül.
A kormány döntött a Cegléd és Kiskunfélegyháza között vasúti pálya teljes korszerűsítésének soron kívüli megtervezéséről, valamint a Kiskunfélegyháza és Szeged között pálya rekonstrukciójáról. Ez utóbbi költsége 175 milliárd forint lesz
– közölte a miniszter.
A vasútfejlesztések forrását előreláthatólag az Európai Beruházási Bank 2,2 milliárd eurós hitele biztosítja majd. A korszerűsítés eredményeként a személyforgalom is gyorsabbá, a menetrend tarthatóbbá válik Szeged és Budapest között – hangsúlyozta a miniszter.
Lázár János kitért arra, csütörtökön a magyar és a szerb kormány megállapodott arról, hogy Röszkén kínai együttműködéssel és hitelből százmilliárd forintos nagyságrendű beruházással a schengeni térség legnagyobb közúti, vasúti és teherforgalmi átkelője épül meg.
Ez a fejlesztés is elengedhetetlen a gyár működéséhez, részben azért, mert a Szegedre munkavállalás céljából ingázó vajdasági magyaroknak száma jelentősen nőni fog – mondta.
A Szegedi Vízmű Zrt. elkészítette a BYD-gyár építéséhez szükséges ivóvíz- és szennyvízhálózatot
– közölte a miniszter. Leszögezte, a szegedi vízbázis nincs veszélyben, és a szegedi szennyvízkezelést sem érinti hátrányosan az üzem építése. Ahogy a termelése felfut, bővítik az üzem számára rendelkezésre álló ivóvíz- és szennyvízkapacitást.
Az autógyárban 10 ezren dolgoznak majd, így átalakul Szeged közlekedése is – mondta a politikus. Úgy fogalmazott, a kormány részéről nyitott arra, hogy a szegedi trolibusz- és villamosbeszerzések utólag belekerüljenek azok közé a beruházások közé, amelyek az EU által a magyar kötöttpályás közlekedés fejlesztésére szánt 1600 milliárd forintos forrásból valósulhatnak meg.
A szegedi Belvárosi híd az ország egyetlen önkormányzati tulajdonban álló Tisza-hídja, amely élettartamának meghosszabbítására 2 milliárd forint azonnali támogatást biztosít a kormányt. Az elsősorban korrózióvédelmet jelentő munkálatokat 2025 elején meg kell kezdeni – tudatta a miniszter.
A déli Tisza-híd teljes kiviteli terve a jövő év első negyedévre készül el. A híd felhajtójának tervezett nyomvonala – amely módosítására nincs műszaki lehetőség – érinti az egyetem hat épületét, köztük a hőközpontot. Ezek 8-10 milliárd forintba kerülő kiváltásáról meg kell állapodni, ha ez sikerül, a munkálatok 2026-ban kezdődhetnek el
– mondta a politikus, aki a Szegedet érintő fejlesztések között említette az algyői híd négysávúsítását is.
Kérdésre válaszolva Lázár János kifejtette, Navracsics Tibor személye és az általa kidolgozott rendszer a biztosíték arra, hogy az iparűzési adó növekményéből származó forrásokat igazságosan osztják el a járások fejlesztésére. Az olyan településeken, mint Szeged vagy Debrecen, ahol jelentős termelőberuházások valósulnak meg, a 2026-ot követő évek iparűzési adója lesz kérdéses, erről külön kell tárgyalni az érintett a városokkal.
Lázár János szintén kérdésre válaszolva „nagyon veszélyes dolognak” nevezte Magyar Péter nyilvánosságra került, a saját választóit becsmérlő kijelentéseit. Úgy fogalmazott, a politikus ezektől az emberektől megbecsülést szertetetet kap. Lázár János bizalmi problémának tekinti, hogyha a politikus ezt a megbecsülést nem viszonozza. Aki így beszél, az nem méltó a közbizalomra – szögezte le.
A miniszter megerősítette:
tudomása szerint Vitézy Dávid többször megkereste a Fideszt 2023-ban, és ennek a „bimbózó együttműködésnek” lett az eredménye a főpolgármester-jelöltsége.
Botka László kifejtette, az önkormányzat az elmúlt egy évben a legszorosabb együttműködésben dolgozik a BYD-gyár építésének előkészítésén a kormányzattal. A beruházás ügyében a városban teljes politikai és lakossági konszenzus van.
A polgármester által konstruktívnak nevezett megbeszélésen megállapodás született arról, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium egyetlen Szegeden nagyobbrészt uniós vagy hazai forrásból támogatott beruházást sem von magához, ezeket a hasonló projekteket az elmúlt években sikeresen menedzselő önkormányzat valósítja meg, szükség esetén konzorciumi partnerként bevonva a Magyar Közút Zrt.-t.