Júniustól emelkednek a BKK-jegyárak, nő a reptéri expressz viteldíja a turistáknak
Június elsejétől emelkednek a fővárosi közösségi közlekedés jegyárai, de a bérletekért fizetendő díjak nem változnak, továbbá októbertől a bérlettel nem rendelkező utasoknak többet kell majd fizetniük a Repülőtéri Expresszen – döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén, amelyen a képviselők egyhangúlag elfogadták a Budapesti Rendőr-főkapitányság múlt évről szóló beszámolóját.
A testület 22 igennel, 9 nem ellenében fogadta el a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a BKV idei évi üzleti tervét.
A Karácsony Gergely által jegyzett előterjesztésben azt írták:
továbbra is kiemelt szempont a közösségi közlekedés rendszeres használata és a megfizethetőség, ezért a tarifaszövetségi megállapodás alapján a kölcsönös bérletelfogadás 2024. március elsejei bevezetésével kialakított bérletárak változatlanok maradnak.
A jegyek áraiban sem cél az elmúlt évek inflációjának teljes egészében történő érvényesítése, illetve nem cél a mértékadó nagyvárosok díjainak érdemi meghaladása sem, azonban az eseti és napijegyek árainak – terméktípustól függően – 10-20 százalékos emelése érdemi, éves szinten várhatóan mintegy nettó 880 millió forint többletforrást eredményezne – mutattak rá.
Ezzel a budapesti vonaljegy ára 450-ről 500 forintra emelkedne, amivel pont eléri a jelenlegi legmagasabb hazai árszintet, illetve megfelelne a szomszédos fővárosok belépő árszintjének is.
A döntés értelmében például a helyszínen váltott vonaljegy 600-ról 700 forintra, a tíz darabos gyűjtőjegy 4000-ről 4500-ra, míg a 30 perces jegy 530-ról 600 forintra nő majd.
A közgyűlés határozott arról is, hogy októbertől a bérlettel rendelkezők számára a reptérről a belvárosba közvetlen, átszállásmentes eljutási lehetőséget biztosító 100E vonalon történő utazásához bevezetnek egy kedvezményes kiegészítő repülőtéri vonaljegyet, amelynek ára az előreváltott vonaljegy árának kétszerese.
Az ebből keletkező bevételkiesést a bruttó 2200 forintos repülőtéri vonaljegy árának bruttó 2500 forintra történő emelésével ellentételezik.
A testület végül nem tárgyalta Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetőjének javaslatát a belső-erzsébetvárosi sétálóutcák kiterjesztéséről, mert – mint a főpolgármester közölte – Niedermüller Péter (MSZP-DK-Párbeszéd- Momentum) VII. kerületi polgármester azt kérte, hogy csak egy, az önkormányzattal folytatott egyeztetés követően döntsenek a kérdésben a képviselők.
A testület a közösségi költségvetési program első négy ciklusáról készített hatásvizsgálattal kapcsolatban Vitézy Dávid javaslatára úgy döntött, meg kell vizsgálni hogyan lehet elérni, hogy a jövőben olyan projektek valósuljanak meg a rendelkezésre álló forrásokból, amelyek hatékonyabban szolgálják Budapest fejlődését, megvalósításuk gyorsabb, jobban segítik a területi kiegyenlítődést.
A képviselők döntöttek a Fővárosi Szociális Közalapítvány tagjairól is. Az előterjesztés vitájában Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője megismételte: továbbra is kiállnak amellett, hogy a Tisza Párt által javasolt Bódis Krisztinának „nincs helye” a közalapítványban, mert kiáll a rezsicsökkentés ellen, ő írta a Csipke Józsika című „genderpropaganda-mesét” és esélynek tartja a migrációt.
Bujdosó Anna (Tisza Párt) szerint azonban éppen olyan szaktudású emberekre van szükség, mint Bódis Krisztina, és másik jelöltjük, Incze Zsuzsa „soha nem szónokolt a gyermekvédelem fontosságáról, de annál többet tett érte”.
Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz-KDNP) arról beszélt: a főváros a közalapítványon keresztül támogatja egy olyan civil szervezet működését, amely azt tanítja a budapestieknek, hogy „ha drogmámoros szexpartira jársz, tarts egy kis szünetet néha”, és felvetette, ez helyes-e.
Karácsony Gergely válaszában felhívta a figyelmet arra, „lehet primitív módon támadni” ezt a programot, ahogyan a Fidesz teszi, de a főváros elkötelezett abban, hogy ennek a nagyon kevés, de rendkívül veszélyes élethelyzetben lévő drogfüggőknek segítséget nyújtson.
Barna Judit (Tisza Párt) jelezte: a pártjának vannak fenntartásai az alapítvány működésével kapcsolatban, de éppen azért jelöltek két embert a kuratóriumba, hogy ráhatással lehessenek a további programokra, míg a Fidesz egy jelöltet se nevezett meg.
Az árvízvédelmi pályázatok benyújtására vonatkozó javaslat tárgyalásakor az ülésteremben civilek is felszólaltak a Római-part árvízvédelmével kapcsolatban. Az ülés kezdete előtt a Rom-part egyesület tartott demonstrációt kifejezve véleményét, hogy a parton kellene épülnie a védműnek.
Olti Gergely helyi lakos felszólalásában kifogásolta, hogy a Királyok útja – Nánási útra épített mobilgát kettévágná Óbudát és megfosztaná a Római-parton élőket a védekezés lehetőségétől.
Valós társadalmi egyeztetést sürgetett a Római-part árvízvédelméről. Tálosné Vass Katalin, a beruházást támogató Civilek a Római-partért Egyesület képviseletében arról beszélt, a Nánási úti gát nagyobb biztonságot jelent. Felhívta a figyelmet arra: a döntés nem a gát nyomvonaláról szól, mert arról a képviselők már döntöttek, a mostani döntés tétje az, hogy a főváros „elbukja-e” a gát megépítéséhez az európai uniós forrást.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, a főváros már költött el uniós forrást a projektre, így ha nem tudja befejezni, vissza kell fizetnie a pénzt.
A képviselők megszavazták a Podmaniczky Mozgalom előterjesztését arról, hogy a főpolgármester tegyen javaslatot a főváros díszvilágításáról szóló önkormányzati rendelet módosítására, ami hajnali 1 óráig meghosszabbítja a díszvilágítás üzemidejét a május 15. és szeptember 30. közötti nyári időszak alatt az UNESCO világörökségi helyszínnek számító budapesti Duna-partok és a Budai Várnegyed világörökségi területén.
