#KariGerimegoldja
Döntött a közgyűlés: zöld jelzést kapott a BKK Közlekedésbiztonsági stratégiája
A Fővárosi Közgyűlés június 28-án, szerdán elfogadta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szakértői által összeállított Közlekedésbiztonsági stratégiát. Ennek köszönhetően elkészülhet az ahhoz kapcsolódó részletes cselekvési terv, és kezdődhet a terv megvalósítása. A BKK mindent megtesz, hogy a stratégiában megfogalmazott cél teljesüljön, azaz 2030-ig 50 százalékkal, 2050-re pedig nullára csökkenjen a közúti közlekedés halálos áldozatainak száma a fővárosban.
Az elmúlt 10 évben csaknem 500-an haltak meg Budapest útjain. A fővárosban a közúti közlekedés veszélyesebb, mint a hasonló méretű nagyvárosokban: arányaiban ötször annyian halnak meg a közlekedésben, mint Bécsben.
A BKK ezért megalkotta Budapest Közlekedésbiztonsági stratégiáját, amelynek célja – az Európai Unió vonatkozó irányelveivel összhangban –, hogy 2030-ig megfelezze, 2050-ig pedig nullára csökkentse a halálos közúti balesetek számát a fővárosban.
„Az elmúlt tíz esztendőben az áldozatok több mint fele a legvédtelenebb úthasználók közül került ki, és a sérüléssel járó esetek kilencven százalékát járművezetők okozták – mondta el videóüzenetében dr. Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója május 11-én, a közlekedési kultúra napján. – A BKK és a Fővárosi Önkormányzat vezetése konkrét lépéseket tesz a közlekedés veszélyeinek csökkentéséért és a »Vision Zero« megvalósításáért, hiszen az egyetlen elfogadható szám a halálos kimenetelű közúti események tekintetében a nulla. Budapest közlekedési biztonsága, kultúrája közös ügyünk; mindannyiunk együttműködésére szükség van ahhoz, hogy elérhessük céljainkat.”
A BKK a kitűzött célokkal összhangban idén áprilisra elkészítette a Közlekedésbiztonsági stratégiát, ami tartalmazza az eddigi tapasztalatokat, a szakmai elvárásokat és a sikeres nemzetközi mintákat is. A Fővárosi Közgyűlés szerdai kedvező döntésének köszönhetően elkezdődhet a stratégiához kapcsolódó cselekvési terv kidolgozása, valamint az intézkedési csomag teljes körű megvalósítása.
A stratégia olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyeken keresztül a közlekedés legfontosabb tényezői – az emberek, a járművek és az infrastruktúra – együttműködésén keresztül mérsékelhetők a közúti veszélyek. Ennek alapja többek között, hogy
- 300 eszközből álló, éjjel–nappal működő sebességmérő hálózat épüljön ki Budapest-szerte;
- a budapesti út- és utcahálózaton mindenhol a funkcióhoz igazodó sebességhatárokat állapítsanak meg, azaz csökkenjenek a sebességhatárok a belvárosban, és duplájára nőjön a 30-as zónával vagy a lakó-pihenő övezetekkel védett lakóterületek mérete;
- megvalósuljon a gyalogátkelő-megújítási program;
- a megosztott rollerek a fővárosban csak egységes, digitális sebességkorlátozással közlekedhessenek (legfeljebb 25 kilométer per órás sebességgel);
- a jelentős holttérrel rendelkező nagy méretű járműveket, a fővárosi tulajdonban lévő buszokat és teherautókat a legmodernebb biztonsági felszerelésekkel lássák el, valamint
- oktatási és szemléletformáló programok induljanak felnőtteknek és gyermekeknek.
A Közlekedésbiztonsági stratégiáról bővebben a BKK videója segítségével, ezen a linken tájékozódhatnak.
Széles körű egyeztetés kísérte a stratégia összeállítását
A Közlekedésbiztonsági stratégia elkészültét hosszas előkészítő munka és egyeztetés előzte meg. A szakmai anyag összeállítása és véglegesítése során a BKK
- az autóval és a kerékpárral közlekedők érdekképviseleti szervezetei mellett a közlekedéssel és urbanisztikával foglalkozó civil szervezetekkel is egyeztetett a stratégia anyagáról;
- valamennyi budapesti kerülettel megvitatta a tartalmát 2022 szeptembere és 2023 januárja között;
- tavaly decemberben társadalmi egyeztetést kezdeményezett Budapest közlekedésbiztonságáról, majd februárban feltöltötte honlapjára a stratégia teljes szövegét, amelyet ugyancsak bárki véleményezhetett. Az előbbi kérdőívet 788-an töltötték ki, az utóbbira 45 mélyreható visszajelzés érkezett.
„A stratégia előkészítésekor a budapestiek, a releváns szakmai szervezetek mellett minden kerület önkormányzatával is egyeztettünk, figyelembe vettük a véleményüket – nyilatkozta Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztési igazgatója. – Az elfogadott stratégia részét képező közúthálózati és kerékpáros-úthálózati terv készítése során minden kerület önkormányzatával sikerült közös nevezőre jutnunk. Ezért biztos vagyok abban, hogy amikor majd a hálózati tervek alapján elindul a konkrét útszakaszok tervezése és megvalósítása, akkor a műszaki megoldásokban is sikerül megegyeznünk, mivel a célunk közös!”
Budapesti Közlekedési Központ