Ki is az a Morenth Péter?
Morenth Péter 2021 novembere óta tölti be a Magyar Gumiabroncs Szövetség (HTA) elnöki tisztségét, de a Szövetség megalakulása óta részt vett annak vezetésében. Érti az általa képviselt iparágat, csakúgy, mint a fogyasztók motivációit. Évindító beszélgetésünkben az abroncsok és a mobilitás jövőjéről, az iparág eredményeiről, és arról is kérdeztük, hogy van-e esélye a „zéró halálos baleset a közutakon” kezdeményezésnek.
- Elnök Úr, arra kérem, hogy vágjunk a közepébe! Melyek a legfontosabb trendek ma a gumiabroncsok fejlesztése terén?
- Az abroncsipar jövőjét több meghatározó trend alakítja, amelyek a technológiai fejlődés, a fenntarthatóság és a változó fogyasztói igények mentén formálódnak. Ezekről a sajtóközleményeinkben és a közösségi platformjainkon is rendszeresen beszámolunk. Csak felsorolás szintjén említve: az iparág egyik jelentős innovációja a légmentes gumiabroncsok kifejlesztése lesz. Tagvállalataink közül többen is foglalkoznak a témával, és a kutatások eredményeképpen olyan új generációs abroncsok tesztelése zajlik, amelyek nem eresztenek le, ezáltal növelve a biztonságot és csökkentve a karbantartási igényt. Fenntarthatóság és környezetbarát megoldások: a fenntarthatóság iránti növekvő igény ösztönzi az abroncsgyártókat a környezetbarát technológiák és anyagok alkalmazására. Szinte valamennyi gyártónak van már zöld és környezetbarát gumiabroncsa, amelyek egyre nagyobb arányban készülnek fenntartható anyagokból. Elektromos járművekhez tervezett abroncsok: az elektromos járművek terjedése új kihívásokat jelent az abroncsgyártók számára. Az iparág azon dolgozik, hogy a gyártási lánc úgy váljon a lehető leginkább környezetbaráttá és fenntarthatóbbá, hogy közben az elektromos járművek speciális igényeihez igazodó abroncsokat is képes legyen kifejleszteni. Okos és high-tech abroncsok: az abroncsokba integrált szenzorok és digitális technológiák lehetővé teszik a valós idejű adatgyűjtést, például a nyomásról, hőmérsékletről és kopásról, ami növeli a biztonságot és a hatékonyságot. Vagyis a teherautósofőr és a flottakezelő figyelmeztető jelzést kap a nem megfelelő nyomásról, a balesetveszélyes sérülésről, és sorolhatnám. Könnyű belátni, hogy ezzel időt, üzemanyagot, pénzt takaríthatunk meg. Túlzás nélkül állítom: ezen technológiák elterjedése nemzetgazdasági érdek.
- Ha már szóba hozta: Ön hova sorolja az abroncsipart? Klasszikus gyártás, K+F orientált tevékenység, a jövő autóinak megkerülhetetlen beszállítója vagy egyszerűen csak az autóipar kiszolgálója?
- Ezek mind együtt. Az autógyártás és a közlekedés elképzelhetetlen lenne korszerű abroncsok nélkül, szerintem ez evidens, de az általam képviselt iparág ennél sokkal több és összetettebb szerepet tölt be a magyar és az európai gazdaságban. Engedje meg, hogy ezt néhány számmal is alátámasszam. Évente több mint 300 millió gumiabroncsot értékesítenek az EU-ban, és a növekvő távol-keleti konkurencia ellenére az iparág még mindig „pluszban van”, vagyis kereskedelmi többletet tud felmutatni. Az európai gyárak 2023-ban 43,9 milliárd €-val járultak hozzá az EU GDP-jéhez – a tavalyi számok még nem állnak rendelkezésre – és ez 13%-os növekedést jelent az egy évtizeddel korábbi értékekhez képest. A gumiabroncs ipar GDP-multiplikátora 3,2-szeres, ami azt jelenti, hogy minden egyes közvetlenül megtermelt 1 millió € további 2,2 millió € érték létrejöttéhez járult hozzá az EU gazdaságában. Ezt könnyű nyomon követni: a nálunk működő gyárak szolgáltatásokat és árut vásárolnak, sok esetben helyi beszállítóktól rendelve ezeket, ezzel is erősítve és bizonyítva a cégek helyi elköteleződését. Közel 500 ezren dolgoznak közvetlenül az iparágban – ebből Magyarországon közel 7000-ren -, és ebben az esetben a multiplikátor szorzó még nagyobb: 4,5 szeres. Vagyis minden 1000 közvetlenül foglalkoztatott munkavállalóra további 3500 olyan munkahely jut az EU gazdaságában, amely direkt vagy indirekt módon az abroncsiparnak köszönheti a létét.
- Nem akarom elvenni a kedvét, de úgy tűnik, hogy az elmúlt évek döccenői – Covid, infláció stb. – hatására a fogyasztók mintha hátat fordítanának a hagyományos nagy neveknek és sok esetben a névtelen – vagy nevezzük őket feltörekvő márkáknak – szavaznak bizalmat. Mi erre a válaszuk?
- A fogyasztók egy része mindig is árérzékeny volt, nincs ezzel semmi gond. A válasz is relatíve egyszerű: a legtöbb nagy gyártó portfóliójában van olyan kedvező ár/érték arányú B-márka, amely kifogástalan minőséget képvisel, de mondjuk a néhány évvel korábbi mintázattal készül. Ez egy kiváló választás lehet azok számára, akik a minőség terén nem akarnak kompromisszumot kötni, de a presztízs vagy mondjuk az aktuális tesztek rangsora nem feltétlenül élvez prioritást. Másrészt az általam képviselt cégek és az ETRMA-tagok 2017 és 2023 között 10 milliárd €-t költöttek kutatás-fejlesztésre, és a rendelkezésre álló adatok alapján 2035-ig további 4,6 milliárd € értékben keresik azokat a megoldásokat, amelyek segítségével előállíthatják a jövő abroncsait. Ahogy az első válaszomban kifejtettem: az iparág az elmúlt 100 év alatt mindig képes volt a megújulásra és arra, hogy olyan megoldásokat nyújtson a megrendelőinek – az autógyártóknak és a végfelhasználóknak egyaránt -, amelyek nem, hogy nem hátráltatják a motorizáció fejlődését, hanem éppen ellenkezőleg, ösztönzik és támogatják azt.
- Mégis, európai színtéren rendszeresen hallani segélykiáltásokat az iparág nagyágyúitól: gyárbezárások Németországban, csökkenő kereslet, túlságosan kemény adóelvárás, magas környezetvédelmi elvárások.
- A mi dolgunk, hogy felhívjuk a figyelmet a veszélyekre; nem lehet korlátlan terhet rakni a húzóiparágak nyakába. Nézze meg, hogy mi történik az autóiparral! Azzal, hogy idő előtt be akarjuk fejezni az autóipar robbanómotorhoz kapcsolódó évszázadát, nem a helyi cégek életét tereljük új mederbe, hanem a rugalmasabb szabályozási környezetben dolgozó cégeknek adunk szabadkártyát az európai piacokhoz. Közös gondolkodásra, cselekvési tervre van szükség ahhoz, hogy új pályára állítsuk az európai autóipart. Ezt nem csak azért mondom, mert a HTA tagjainak is ez az érdeke, de meggyőződéssel vallom, hogy ezt a feladatot nem lehet másképpen elvégezni, és ez ránk, az európai abroncsiparra ugyanígy érvényes.
- „Az európai gumiabroncs- és gumiipar biztosítja az európai gazdaság és társadalom húzóerejét” – ezt nyilatkozta a közelmúltban Adam McCarthy, az ETRMA főtitkára. Ez az az európai szövetség, amelynek a HTA alapítása óta tagja. Azt is mondta, hogy „arra kérjük az európai politikai döntéshozókat, hogy csatlakozzanak hozzánk egy olyan versenyképes Európa menetrendjének meghatározásában, amely a digitális és a zöld átmenetet is megvalósítja”. Kicsit segítsen, mit jelent ez pontosan?
- Az ETRMA kiáltványa felszólítja az európai politikai döntéshozókat, hogy csatlakozzanak a gumiabroncs- és gumiiparhoz egy olyan versenyképes Európa menetrendjének kialakításában, amely elismeri az európai gumiabroncs- és gumiipar stratégiai szerepét, és fokozza versenyképességét; megvédi az egységes piacot a jogszabályok hatékony végrehajtása és érvényesítése révén; következetes és arányos jövőbeli szabályozással ösztönzi az európai beruházásokat; növeli Európa fenntarthatóságát a körkörös és megújuló termékek tervezésével és gyártásával és végül növeli a fogyasztók választási lehetőségeit, javítja a fenntartható mobilitást és biztonságosabbá teszi az utakat a digitális mobilitási rendszerek lehetővé tételével.
- Túl a fentebb említetteken, mit ad az abroncsipar az európai társadalmaknak?
- Mit adtak nekünk a rómaiak? Komolyra fordítva a szót, ha csak néhány számot említhetek: évente 12,2 milliárd euró adót fizetnek be Európában az abroncsipari cégek, amelyből 295 000 foglalkoztatott fizetését lehet kigazdálkodni az oktatásban, az egészségügyben és a szociális szektorban. 20 ezer bejegyzett szabadalmunk van, a K+F a jövőről, Európa jövőjéről is szól, és mi hiszünk ebben. Szeretném hangsúlyozni, hogy az abroncsipar – és kiterjesztett értelemben a gumi-, illetve az autóipar – az európai gazdaság egyik tartóoszlopa, amellyel kapcsolatban egészen egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy megrogyjon. De az ETRMA és a HTA nem klasszikus lobbiszervezet, sokkal inkább partneri viszony kialakítására törekszünk az Európai Bizottsággal és a helyi kormányokkal. Ennek értelmében szorosan együttműködünk a Bizottsággal a gumiabroncsok körforgásának és fenntarthatóságának további fokozása érdekében, a biztonságos mobilitás megőrzése mellett. Ennek része a gumiabroncsok újrahasznosított és megújuló tartalmának növelése. Célunk az elhasználódott gumiabroncsok hatékony begyűjtésének és kezelésének előmozdítása, miközben azon is dolgozunk, hogy a fosszilis nyersanyagokat újrahasznosított és megújuló anyagokkal helyettesítsük. Digitális megoldásokat fejlesztünk a járművek biztonságának, hatékonyságának és környezetvédelmi teljesítményének javítása érdekében és hozzájárulunk a közös európai mobilitási adattér és a körforgásos gazdaság digitális eszközeinek létrehozásához. Szárazon hangzik, de nagyon izgalmas, érdemes beleolvasni a teljes anyagba: https://www.etrma.org/wp-content/uploads/2024/04/ETRMA-Manifesto.pdf
- Ennek egyik eredményeként – az Európai Unió egyik kezdeményezése alapján, az ipar hathatós közreműködésével – 2050-re nullára kellene csökkenteni a halálos kimenetelű közúti balesetek számát („Vision Zero”). Ön szerint ez reális célkitűzés?
- A közúti közlekedésbiztonságra irányuló uniós erőfeszítések eredményeként a halálos kimenetelű közúti balesetek száma a 2001. évi 51400-ről 2021-re 19800-ra csökkent, és majdnem elérte a 2001 és 2020 közötti 75%-os csökkentésre vonatkozó uniós célkitűzést. A közúti halálesetek számának felére csökkentése terén az első évtizedben elért ígéretes előrehaladás később azonban megtorpant. A dolog összetett: szükség van a műszaki tartalom fejlesztésére, sok-sok oktató felvilágosító munkára, a városok átalakítására. Ez egy nagyon nagy munka, ám, ha mindenki elvégzi a saját házi feladatát, csak nyertesei lesznek a történetnek. Egy biztos: a HTA által képviselt abroncsgyártó cégeken nem fog múlni, hogy minden korábbinál korszerűbb és fejlettebb technológiákat bocsássunk a társadalom tagjai rendelkezésére. Ezen dolgozunk, nap, mint nap.
