Kik azok a sendee-k?

Oszkár, Uber, Airbnb, Yumber, Miutcánk, Dogsurf – csak néhány azokból a mobil-alkalmazásokból, amelyek a sharing economyt, azaz a közösségi gazdaságot századunk egyik kiemelkedően sokat emlegetett közgazdaságtani fogalmává tették.

A gyorsan szaporodó felületek közös jellemzője, hogy alkalmazásukhoz nem kell más, csak egy okostelefon. A letöltött alkalmazáson keresztül aztán már költhetjük, vagy éppen gyarapíthatjuk a pénzünket – a közösség támogatásával sokkalta jobb feltételekkel, mintha csak egyedül lennénk szolgáltatók vagy használók. Mára az is kiderült, hogy ez nem csupán a pénzről szól: a trendsetterek (magyarul talán ekként határozható meg: divatot teremtő, a piacot meghatározó cég, amelyik vadonatúj megoldások kínálatával diktálja, a piacot) szívesen csatlakoznak egy-egy új közösségi szolgáltatáshoz, az irányzat követői pedig önként lesznek használói ezeknek a feltörekvő vállalkozásoknak.

A legújabb hype (hájpot, felhajtást) egy olyan közösségnek köszönhetjük, amelynek tagjai nem szeretnek csak úgy A-ból B-be jutni, sokkal jobban élvezik az utazást, ha közben ismeretlen emberek dolgait fuvarozzák – legyen szó rántott húsról vagy könyvelési dokumentumokról. A sendee-k – így hívják magukat – között találunk a műtétek feszültségét levezető orvost, a luxusautója helyett kompakt családi kocsival kiszállító marketingest, mindenhova biciklivel közlekedő egyetemistát és átlagos családanyát is, aki úgy érzi, mintha kémfilmbe csöppenne, amikor a telefonján megjelenik a csomag felvételének és végcéljának címe.

Az izgalom és a változatosság mellett persze az a nem elhanyagolható tény is növeli a sendeek kilométeréhségét, hogy az éttermek és egyéb ügyfelek által fizetett nettó összeg háromnegyedét ők kapják. Ahogy a teljesen szabad munkabeosztás, úgy ez a gáláns jutalék is ritkaságnak számít a szektorban.

Ez inkább egy életérzés, nem meló – mondják a sendee-k, akik egyébként csak akkor dolgoznak, ha éppen a kedvük tartja. Ennél ideálisabb kombinációt nehéz is lenne elképzelni, amit az is jól mutat, hogy az egy éve megjelent alkalmazásnak már csaknem 700 regisztrált alvállalkozója van. A kedvező jutalék és szabad időbeosztás mellett az is csatlakozásra ösztönzi a leendő sendee-ket, hogy mindössze 20 perc alatt szert tehetnek egy új állásra. Ennyit vesz igénybe ugyanis a személyes regisztráció, ami után pár napon belül már KATA-s vállalkozóként indulhat első hivatalos útjára az, aki nem is olyan rég még azt sem tudta, mivel fogja kitölteni a szabad idejét vagy éppen miből fog megélni.

Más és más motivált minden egyes sendee-t, hogy erre az útra lépjen, de abban megegyeznek: a számláikat úgy szeretnék kifizetni, hogy a szabadságukat nem adják föl. Ezért is lett a jelszavuk: „a szabadság hajt minket”. Az ehhez hasonló üzleti megoldások pedig a piacot hajtják: lehetőséget adnak az éttermeknek, hogy kipróbálják a házhoz szállítást befektetés nélkül, és lehetőséget adnak bárkinek, hogy rugalmasan alakítsa ki helyét a munka világában. A piac szempontjából nem mellékes az sem, hogy a nem kényszerpályán mozogó, hanem önkéntesen, leginkább kalandvágyból futárnak állók általában javítják szakmájuk jó hírét. Úgy tűnik föl tehát, hogy a sendee egy olyan startup, amelyik nemcsak elméletben, de a gyakorlatban is összekapcsolja a keresletet a kínálattal, nyertes–nyertes helyzetet kínálva a partnereknek és a munkavállalóknak is.