Kisvasút-mánia (1.)
Vonatépítés miat kerül veszélybe a Csarna-völgy?
Hazánk legnagyobb érintetlen erdejének csendjét hamarosan felverheti a vasútépítő munkagépek zaja, ami súlyosan veszélyezteti a ritka fajokat is magába foglaló helyi élővilágot. Fenntartható-e az olyan turizmus, amely a természeti értékekre épül, ugyanakkor a hozzá kapcsolódó fejlesztéseknek éppen ezen értékek sokasága eshet áldozatul? (Képek: Gálhidy László)
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára, Sölch Gellért nyilatkozata, valamint egy közzétett kormányhatározat alapján egyértelmű, hogy a börzsönyi Csarna-völgy jelenleg fokozottan védett részén is kisvasút épülhet, aminek súlyos természetvédelmi következményei lehetnek.
„Az ország legnagyobb méretű, fokozottan védett erdejéről van szó! Negyven éve nem történt itt fakitermelés, ami ekkora területen egyedülálló az országban. 2012-ben sikerült az erdő háborítatlanságát megőrizni, a fakitermelési szándék ellenére. Most azonban ismét veszélybe kerülhet a Csarna-völgy” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.
A múlt század elején a fakitermelés hatékonyságának növelésére erdészeti vasút épült a Csarna-völgyben, ahogyan a Börzsöny több más részén is. Az 1950-es évek végén felhagytak a faanyag vasúti szállításával, a pálya egy része pedig a Csarna patak gyakori áradásai következtében idővel használhatatlanná vált. Megmaradt szakasza ma turisztikai célokat szolgál, amelyen Kemence településétől egy rövid szerelvény a fokozottan védett terület határáig szállítja az érdeklődőket. A Csarna-völgy érintetlen, vadregényes tájai gyalogosan ma is megtekinthetőek, a kormányrendelet szerint azonban a vasút meghosszabbítását tervezik.
Az Északi-Kárpátok hangulatát idéző Csarna-völgy mindig is értékes természeti terület volt; a fakitermelés felhagyása utáni évtizedekben pedig új lendületet kapott az élővilágának teljes helyreállása. Ritka növény- és állatfajok jelenhettek meg újra: a fekete gólya, a fehérhátú harkály, az uráli bagoly, a parlagi sas. A Börzsöny szalamandraállományának harmada él ott, a kristálytiszta vizű patakban pedig előfordul a Petényi-márna és a kövi rák. Néhány éve a hiúz is visszatért a völgybe – amely különösen alkalmas élőhely a kihalásig vadászott, ritka ragadozó számára.
A Börzsöny öt meglévő, könnyebben megközelíthető kisvasútja és a Kemencétől a Csarna-völgy bejáratáig tartó szakasz már kínálja a vonatozás élményét. A fokozottan védett területen tervezett 3,5 kilométeres új pályarész nem hozna újszerű turisztikai élményt a hegyvidékre, ártó hatása azonban egyértelmű.
„A turisztikai célú vasút megépítése tetemes természeti károkozással járhat, veszélyezteti Duna–Ipoly Nemzeti Park egyik kiemelkedően értékes völgyének élővilágát. A WWF Magyarország sem a tervezett fakitermelést, sem a vasútépítést nem látja természetvédelmi szempontból fenntarthatónak a Csarna-völgyben” – jelentette ki a programvezető.
