A Közlekedési Múzeum újabb járműve újul meg
Kismaros község önkormányzatának segítőkész egyetértésével és támogatásával, valamint a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület szakmai partnerségével megújul a Közlekedési Múzeum műtárgya. A kismarosi szabadtéri helyszínen az időjárás viszontagságai miatt leromlott állapotú Triglav nevű gőzmozdony védett helyre kerül és megkezdődik felújítása.
A szlovéniai Triglav hegy nevét viselő, 600 mm nyomtávolságú szertartályos gőzmozdony 2007 óta állt a Királyréti Erdei Vasút kismarosi végállomásán kiállítva, s az elmúlt tíz esztendőben alaposan kikezdte az idő: számos helyen korrodálódtak szerkezeti elemei, eltűntek róla csavarok, huzalok, kisebb pótolható alkatrészek – a műtárgy megérett a felújításra. Az 1901-ben épült kis gőzös most a Kisvasutak Baráti Köre (KBK) Egyesület által üzemeltetett Kemencei Erdei Múzeumvasút kemencei műhelyében fog megújulni. KBK Egyesület és az Ipoly Erdő Zrt. által 17 éve üzemeltett Kemencei Erdei Múzeumvasút, és az ott kialakított 600 mm nyomközű járművek legnagyobb magyarországi filiáléja alkalmasabb helyszín lesz a jármű elhelyezésére, továbbá megfelelő műszaki és védett muzeális hátteret képes biztosítani a mozdony számára.
Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum vezetője szerint létfontosságú ennek az egyedi, muzeális műszaki emléknek a megőrzése. „A 116 éves Triglav gőzös igazán különleges darabja a Közlekedési Múzeum gyűjteményének, hiszen ez az egyetlen máig fennmaradt 600 milliméteres nyomtávú gőzmozdony Magyarországon, egyben egyik jelképe is a hazai erdei vasutak gőzüzemének, amelyek egykor erdőgazdálkodási szolgálatot láttak el, míg napjainkban már turisztikai célból üzemelnek” – tette hozzá a főigazgató.
A Triglav gőzmozdony 1901-ben épült a müncheni Krauss gyárban. Első állomáshelye a későbbi névadó Triglav hegy lábánál működő feistritzi erdei vasút volt. Innen került 1916-ban a Császári és Királyi Hadsereg Tábori Vasútja (Kaiserliche und Königliche Heeresfeldbahn) állományába, KKhB RIIId hadijellel, 481-es pályaszámon. Az első világháborút követően 1920-ban került a Börzsönybe, az inóci kőbánya, azaz a királyréti uradalom iparvasútjára. A gőzmozdony ebben az időszakban kapta a Triglav nevet, és a Börzsöny fakitermelésének és az ekkoriban újra fellendülő kőbányászatnak köszönhetően azonnal a munka sűrűjébe került, s tehervonatok élén szakadatlanul szolgált az elkövetkező évtizedekben.
A második világháborús eseményeket és az államosítást követően már csak két gőzös maradt a vasúton. Az egyikük a Triglav volt, amely ugyan kapott hivatalos MÁV pályaszámot (MÁV 356,301), közkeletű megnevezése azonban megmaradt. A rendszeres gőzüzem 1962-ben szűnt meg a Királyréti Erdei Vasúton, ezután a Triglav Paphegy állomáson kapott helyet, ahol fűtőkazánként üzemelt, alkalmanként különvonatokat is továbbított. A vasutat ma is üzemeltető Ipoly Erdő Zrt. jogelődje 1972-ben a mozdonyt fölajánlotta az akkor szerveződő Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút gyűjteményébe, egyben a Közlekedési Múzeum gyűjteményének is része lett. Nagycenken a Kastély állomás mellett található szabadtéri mozdonykiállítás része volt 1974 és 2007 között, Kismaroson 2007-től volt látható.
A mozdony megújulását jövő tavasztól a Kemencei Erdei Múzeumvasút látványműhelyében kísérhetik figyelemmel a Börzsönybe látogatók.
Fotók: Közlekedési Múzeum/Illés András
