Megvalósulhat ma Magyarországon vállalati flotta, kizárólag hibridekből?

A vállalati autók piaca, már csak a piaci szereplők méretéből és felhasználási igényeik különbözőségéből fakadóan sem tekinthető egységesnek: egészen eltérő szempontok kerülhetnek előtérbe egy csupán egy, vagy néhány autóból álló kis flottánál, mint egy több tucat autót tartalmazó közepes, netalán egy több száz, vagy több ezer autóból álló nagyméretű vállalati autópark esetében. Nagy különbséget jelenthet továbbá az is, hogy az adott flotta zömében inkább személyautókból, vagy épp haszongépjárművekből áll. Egyvalami azonban egyre inkább közösnek tűnik a kis, közepes és nagyméretű vállalati flották esetében egyaránt: az utóbbi években a beszerzési és üzemben tartási költségek (TCO – total cost of ownership) mellett egyre hangsúlyosabbak a környezetvédelmi szempontok, és miközben a dízelbotrányt követően a vállalati felhasználók is tömegével fordulnak el a dízel hajtástól (akár a környezettudatosság, akár az imázs szempontok, akár a nehezen kalkulálható maradványérték által hajtva), és soha nem látott dinamikával növekszik a környezetbarát hibrid elektromos autók aránya a vállalati flottákban. Lehetősége van-e ugyanakkor ma egy vállalatnak arra, hogy teljes flottáját hibrid autókból állítsa össze? Az alábbiakban erre a kérdésre keressük a választ.

A hagyományosan (bár a piac a válságot követő magához térését követően lassan csökkenő mértékben) a vállalati értékesítések által dominált hazai újautó piacon a tavalyi évben a Magyarországon eladott új autók 63,8%-át vették meg vállalati ügyfelek (a személyautók esetében 59,3%, a haszongépjárművek tekintetében 90,4%). Az elmúlt időszakban tanulmány, legutóbb a mértékadó JATO Dynamics március elején publikált elemzése mutatott rá arra, hogy jelenleg és középtávon (bizonyos szegmensekben pedig hosszútávon is) a leginkább élhető, környezetbarát megoldást a külső töltést nem igénylő, hibrid elektromos autók jelentik. Éppen ezért nem másodlagos kérdés, hogy reális-e az ma Magyarországon, hogy egy vállalat teljes autóparkját a fékezési energiát elektromos energiává alakító, ezáltal a városi közlekedés során akár 50-70%-ban tisztán elektromos üzemben és így károsanyagkibocsátás mentesen közlekedő hibrid elektromos autók (HEV) tegyék ki, amelyek nem mellesleg a korábban a flottabeszerzések esetében olyan népszerű dízeleknél látványosan jobb üzemben tartási költségeket kínálnak.

Az első, amit meg kell vizsgálnunk az az, hogy a vállalat használ-e haszongépjárműveket is, ugyanis ha igen, akkor eredeti kérdésünkre nem a válasz: a haszongépjárművek és az offroad autók területén a legjobb megoldást jelenleg továbbra is a legújabb generációs dízelek jelentik, itt csak néhány éven belül várható a hibrid elektromos autók áttörése. Már ma is elérhető ugyan néhány akkumulátoros elektromos (BEV) haszongépjármű, ám ezek, limitált hatótávjuk és hosszú töltési idejük okán ma még inkább csak a városi áruszállításban alkalmazhatóak, és ott is korlátozottan.

Sokkal bíztatóbb a helyzet ugyanakkor a személyautók esetén, amelyek a tavaly Magyarországon vállalatok részére értékesített 86 938 új autó 79,3%-át jelentik (68 912 darabot). Jelenleg hazánkban 89 részben vagy teljesen elektromos autó van forgalomban, amiből 45 db külső töltést nem igénylő full hibrid elektromos (HEV), 30 db egy addicionális, külsőleg tölthető akkumulátor révén további tisztán elektromos kilométerek megtételére alkalmas plug-in hibrid elektromos (PHEV) és 14 db akkumulátoros elektromos (EV) modell, míg az első hidrogén üzemanyagcellás elektromos autó (FCEV) forgalmazásának megkezdése még várat magára.

Személyautó flotta esetén már ma lehetséges a teljes járműparkot érintő hibrid átállás

A fentiekből látható, hogy a hazánkban forgalomban lévő hibrid elektromos autók magas számának köszönhetően már nem jelenthet problémát az, hogy egy vállalat teljes személyautó flottáját környezetbarát hibrid modellek tegyék ki. A kis és közepes méretű flották esetében a legegyszerűbb a helyzet, ők egyszerűen a számukra leginkább megfelelő modellek széles tárházából választhatnak. Azok a közepes és nagyobb méretű flották, ahol vállalati autó politika van, már körültekintőbben kell eljárjanak: az úgynevezett „user-chooser” flották esetén, ahol a munkavállalók egy bizonyos költségkereten belül szabadon választhatnak márkát és modellt, valamivel egyszerűbb a helyzet. Azon flották számára azonban tender során szűkítik a potenciális beszállítók körét vagy csak egyetlen beszállítót választanak, már kevesebb márka rendelkezik megfelelő kínálattal. Érdekes, hogy míg a hazai piacon marginális szerepet betöltő, 0,7%-os részesedést elérő akkumulátoros elektromos autók esetén az elérhető 14 modellből csak 2 modellt kínál prémium márka, addig a valóban élhető és praktikus megoldást kínáló hibrid elektromos modellek esetén (amelyek eladásai négy év alatt megnyolcszorozódtak, így már a piac 3,3%-át teszik ki, és arányuk hónapról hónapra növekszik) az elérhető 75 modellből 48-at prémium márkák kínálnak. Egy átlagos flottának tehát, ahol a döntéshozónak hierarchia szinteket is figyelembe kell vennie, nem egyszer lehetőleg egy márkán, vagy márkacsoporton belül, már jobban körbe kell néznie a beszállítók kiválasztásakor.

A piac legszélesebb hibrid elektromos modellportfólióját az immár két évtizedes múltra visszatekintő technológiát jegyző, és annak fejlesztésében élen járó Toyota és prémium márkája, a Lexus jegyzi, amelyek a városi kisautó Toyota Yaristól a kompakt Toyota Aurison és Lexus CT-n és a népszerű SUV Toyota C-HR-en, Toyota RAV4-en, Lexus NX-en és Lexus RX-en, vagy a prémium limuzin Lexus IS-en és Lexis LS-en át a Lexus LC szupersportkupéig minden szegmensben kínálnak modellt, hazánkban összesen 16-ot. Nem véletlen, hogy a magyarországi környezetbarát hibrid eladások 82,4%-át ez a két márka jegyezte: a Toyota hibrid értékesítések 65,8%-át, míg a Lexus azok 16,6%-át vitte. A két japán márka esetében egyébiránt a teljes értékesítésekre vetítve is kimagasló arányban képviseltetik magukat a hibridek: a Toyota hazai eladásainak egyharmadát, még a Lexus esetében 97%-ot tesznek ki a hibrid értékesítések. A Toyota és Lexus ráadásul 2018-ra Magyarországon 5150 hibrid elektromos autó értékesítésével számol. mennyiség egyetlen év alatt 50%-al növeli majd az idehaza újonnan eladott, és körülbelül 20%-al növeli az összes a hazai utakon futó hibrid autó számát.

„A tavalyi évben a 15,5%-os piaci növekedés üteménél nagyságrendileg háromszor gyorsabb ütemű értékesítés bővülést könyvelhettünk el Magyarországon mind a Toyota (42,6%-os bővülés) mind Lexus (52,7%-os növekedés) márkánk esetében, ennek köszönhetően a két márka nem csupán a magánszektor, de a flottapiac legdinamikusabban növekvő márkái között szerepelt, nem kis mértékben környezetbarát hibrid modelljeink sikerének köszönhetően. Flottaértékesítéseink tekintetében egyébiránt a Toyota esetében már ma eladásaink mintegy egyharmadát (29,5%) teszik ki a hibridek, a Lexus esetében pedig csaknem kizárólag (96,2%) hibrid hajtású autókat vásárolnak flottaügyfeleink, jól mutatva a felsővezetők preferenciáját a környezetbarát hajtás iránt, ami mára a kedvező üzemben tartási költségeken túl egyszerre presztízs szempont és egyben a vállalati imázs építésének hatékony eszköze.” – fogalmaz Varga Zsombor, a Toyota és Lexus márkák magyarországi kommunikációjáért felelős vezetője.

A hibrid elektromos autók tehát mára a vállalati flották beszerzéseinek nem csupán megkerülhetetlen, de egyre inkább preferált választását jelentik.

„Hihetetlenül fontos szimbolikus jelzést küldenek a piacnak (és egyben kézzelfogható módon hozzájárulnak az autópark zöldüléséhez) a Klíma Csoport EV100 elnevezésű globális kezdeményezéséhez hasonló megmozdulások, amelynek keretében meghatározó globális vállalatok kötelezték el magukat arra, hogy 2020-ra vállalati flottáik 25%-a, 2025-re 50%-a, 2030-ra pedig 100%-a hibrid elektromos, hálózatról tölthető hibrid elektromos (plug-in hibrid), akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos járművekből álljon. Egy ilyen önmagán túlmutató, a vállalati kommunikációban is pozitívan használható kezdeményezésnek hazai szinten is volna létjogosultsága, akár dedikáltan a kis- és közepes méretű vállalatokat megcélozva. Személyautók esetén már ma is lehetséges egy-egy vállalati flotta teljes átállása a hibrid technológiára, és ahogyan a Klíma Csoport célkitűzéseiből is kitetszik, a technológia haszongépjárművekre történő, közeljövőben várható kiterjesztésével a vegyes, vagy kizárólag haszongépjárművekből álló vállalati flották esetén is belátható közelségbe került a 100%-osan környezetbarát üzem.” – teszi hozzá a kommunikációs szakember.

A közszféra környezettudatos beszerzései szintén nagy lendületet adhatnának a környezetbarát hibrid piac bővülésének

A magyarországi flottabeszerzések esetében még ma is számottevő részt képviselnek az államigazhatási szervek, közintézmények és szolgálatok, vagy épp az állami tulajdonú vállalatok beszerzései. Ennek köszönhetően nem csupán a környezetbarát hibrid autók további térnyerését támogató jogi környezet kialakítása, de a közszféra beszerzései során a hibrid elektromos technológia preferálása is nagyban előmozdítaná a hazai újautópiac, és ezáltal a teljes magyarországi autóállomány zöldülését.

„Kisebb flották esetében viszonylag hamar, a közepes, vagy nagyobb méretű flották esetében némi átmenettel, lépcsőzetesen, de elérhető az egyre magasabb arányú, akár 100%-ban hibrid elektromos modellekből álló autóparkra történő átállás. Amennyiben a magyar flottapiac számottevő részét képviselő közszféra beszerzéseiben a hibrid elektromos technológia preferenciája a tudatos stratégia részévé válna, az önmagában is hatalmas lépést jelentene a piac zöldülése tekintetében, kommunikációs súlyánál fogva pedig követendő például szolgálhatna a vállalati szektor számára is.” – véli Varga Zsombor.