Messze még a repülő autók és légdeszkák kora

A magyarok vírushelyzet következtében megváltozott közlekedési szokásait és jövőbeli elképzeléseit vizsgálta villámfelmérésében az Allianz Hungária Zrt.

A koronavírus előtti időkben tömegközlekedéssel, mostanság viszont autóval indul útnak a többség, derül ki az Allianz Hungária Zrt. legújabb hazai kutatásából. A felmérés eredményei alapján úgy tűnik, hogy nem várunk radikális változást az elkövetkezendő 20 évben utazási szokásainkat tekintve, de azért szívesen kipróbálnánk az önvezető járgányokat. A vállalat ezúttal honfitársaink közlekedésről alkotott jelenlegi véleményére és jövőbeli elképzeléseire volt kíváncsi.

Már holnap repülő járművel mennénk dolgozni, hogy még véletlenül se tüsszentsen nyakon senki? Esetleg ódzkodunk a modern kütyüktől, és vállalva a közösségi közlekedés minden bosszúságát, a jó öreg Ikarus buszokra esküszünk, de legalábbis továbbra is mi vezetnénk kocsinkat holmi robotpilóta helyett? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ az Allianz Hungária, hogy megtudjuk, hogyan változtak közlekedési szokásaink, és miképpen képzeljük el a közlekedést 5, 10 vagy akár 20 év múlva. Nézzük az eredményeket!

Tömegközlekedés vs. autó: helycserés támadás

Míg a pandémiás időszak előtt a felmérésben résztvevők 46,5 százaléka leggyakrabban tömegközlekedési eszközöket vett igénybe annak érdekében, hogy eljusson munkába, iskolába, és 39,5 százalékuk járt autóval, addig mostanság 45,2 százalékuk indul útnak kocsival, s csupán 23,8 százalékuk tömegközlekedéssel. Megnőtt a biciklivel, rollerrel és gyalogszerrel közlekedők száma is: 7-7 százalékról előbbi kategória 19 százalékra tornázta fel magát, míg utóbbi 11,9 százalékra. A kitöltők többsége, 73,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vírusmentes békeidőben csak oda ment autóval, ahová nagyon szükséges volt és nem tudta másképpen megoldani, a karantén ideje alatt viszont sokak véleménye megváltozhatott, hiszen a válaszadók 58,5 százaléka számolt be arról, hogy többször ült volán mögé, mert biztonságosabbnak érezte, ha kocsival intézte ügyeit.

Repülő autó vs. Ikarus: melyiké a jövő?

Az elmúlt hónapok fényében átgondolva a közlekedés rövid távú jövőjét, meglepő módon a környezetvédelem végzett az első helyen: a válaszadók 38,6 százaléka jelölte meg azt a válaszlehetőséget, miszerint kizárólag olyan közlekedési eszközöket lenne szabad használnunk, amelyek nem gyorsítják fel a klímaváltozást, és csupán a második helyre szorult a higiénia: a résztvevők 20,5 százaléka szerint a higiénikus felületekkel, bevonatokkal ellátott járműveké a jövő. Szintén dobogós helyen végzett a biztonság: a válaszadók 18,2 százaléka szerint az a lényeg, hogy ne legyenek többé közúti balesetek. A távolabbi jövőt nézve, azaz a 2040-es közösségi közlekedést tekintve pedig igen pesszimista volt a többség, ugyanis 72,1 százalékuk vélte úgy, hogy ma is bőven forgalomban vannak 20 éves buszok, de még Trabik is róják az utakat, így nem számít radikális változásokra a következő 20 évben sem. Sokkal kevesebben hisznek abban, hogy a sci-fi filmek valósággá válnak és repülő autókkal, légdeszkákkal közlekedünk. Viszont 59,1 százalék vallotta azt, hogy kissé szkeptikus ugyan, de szívesen menne néhány próbakört önvezető járművel. A felmérésben résztvevők döntő többsége, 81,8 százaléka szerint a járványhelyzet vitathatatlanul hatással van arra, hogyan élnek és közlekednek az emberek, azonban annyira mélyek a mostani beidegződések, szokások, hogy csak hosszabb távon tud elképzelni nagyobb változást.

Lassabb ütemű változásokat prognosztizál Várkonyi Gábor, az Allianz Hungária által felkért autópiaci szakértő is. „Sokan hitték azt, hogy akár már napjainkban általánossá válnak az önvezető járművek, azonban úgy tűnik, erre még néhány évet várnunk kell. Egy azonban biztos, érkeznek. Korszakalkotó technológiák állnak fejlesztés alatt, melyek mindennapokat formáló hatásait 10-15 éven belül mindannyian érezni és tapasztalni fogjuk. A tömegtermelés az elérhető villanyautót és ezáltal az élhetőbb városokat fogja elhozni” – mondja Várkonyi Gábor. „Ezek a technológiák lényegében kizárják majd a baleseteket a szűken vett belvárosokban, hiszen ezen fejlesztések lényege, hogy az 5G segítségével folyamatos kapcsolatban legyenek egymással a járművek, az egymástól szerzett információkat, egymás helyzetét is figyelembe véve elemezzenek valós időben szituációkat, és döntsenek a pillanat tört része alatt” – teszi hozzá a szakértő.

Technológia vs. balesetbiztosítás: alkalmazkodás a jövő kihívásaihoz

Ami a baleseteket illeti, a válaszadók fele szerint a balesetbiztosítás az a dolog, ami soha nem megy ki a „divatból”, hiszen bárhol, bármilyen helyzetre fel kell készülni. A felmérésben résztvevők 34,1 százaléka pedig úgy gondolja, hogy a technológia fejlődésével párhuzamosan teljesen átalakul, igazodva az új járművezetési gyakorlatokhoz, hiszen ütközések, koccanások robotpilótával is előfordulhatnak, akár külső tényezők hatására. Ezzel ért egyet Antalffy Dániel, az Allianz Hungária termékmenedzsere is. „Az egyes károk bekövetkezése során várhatóan továbbra is megmarad a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, miután a károsult kármentesítésének alapelve nem fog változni. Ugyanakkor gyakoribbakká válnak a gyártó-biztosító közti interakciók, egyeztetések, és ehhez a biztosítóknak szükségük lesz egy új programozói-szakértői kompetencia kiépítésére, hogy fel tudják ismerni, elemezni tudják a robotpilóta programok hibáit akkor is, ha hatóságilag nem kerül kirendelésre ilyen szakértő” – mondja Antalffy Dániel. „Az Allianz a fejlődés követése és a tudás megosztása terén a világ élvonalában jár, dedikált szervezeti egysége vizsgálja és méri az egyes műszaki megoldások hatásait. Már a járvány előtt is folyamatosak voltak ezen a téren a fejlesztések, figyelemmel követtük az önvezető autózás fejlődését, realitásait, az ehhez szorosan kapcsolódó connected car fejlesztések, okos város projektek, 5G hálózati beruházások alakulását” – részletezi a termékmenedzser.

A kutatásról:

Az Allianz Hungária a magyarok utazási szokásaira vonatkozó online, nem reprezentatív kérdőíves felmérése 2020. augusztus 14. és augusztus 23. között készült, a Typeform felületén.