Mi vár rád, magyar autópiac?

Fél évvel ezelőtt igen negatív előrejelzéseket fogalmaztak meg a szakemberek a magyar autópiac jövőjével kapcsolatban. Több mint 50%-os forgalom-visszaesést prognosztizáltak, ami a mai napig ismert eredmények tükrében kissé túlzásnak tűnik. De mit várhatunk, milyen további gazdasági hatása lesz a második hullámnak a szektorra nézve? Az ország legszélesebb márkakínálatát egy helyen forgalmazó cég szakemberei adtak erre választ.

Az erős január-februári forgalom miatt idén az első negyedéves statisztikák alapján még nem volt érzékelhető a koronavírus gazdasági hatása az autópiacra. Egy félév leforgása alatt azonban komoly visszaesést produkáltak a számok. 2020 októberéig összesen 90.092 db új személygépkocsit helyeztek forgalomba Magyarországon, ami 2019 azonos időszakához képest 21,73%-os (-25.013 db) csökkenést jelent. A kishaszon-gépjárműveknél szinte teljesen ugyanaz a helyzet: 20,33%-os volt a kereslet-visszaesés, ami darabszámban -3.884-nek felel meg. Míg a kishaszon esetében, egyértelműen minden kategória eladásai megcsappantak, addig a személygépkocsiknál érdekes módon az egyterűek, az E szegmensbe tartozó, prémium SUV-k és a mikrobuszok eladásai nőttek. Érdekesség, hogy a szeptemberi eladások számai viszont meghaladták az egy évvel ezelőttit, ám ennek csak technikai oka van, ugyanis 2019 augusztusára több autó gyártását is előre hozták, hogy regisztrációjuk még a szigorodó WLTP-szabályozások életbe lépése előtt megtörténjen.

„Az említett kategóriák eladásainak emelkedése egyértelműen a nagycsaládos autóvásárlási támogatásnak tudható be” – árulta el Markó Zoltán, a Duna Autó Zrt. kereskedelmi és marketingigazgatója. „A programot ugyanis nem függesztették fel a veszélyhelyzet idejére, a családok továbbra is beadhatták igényüket a 2,5 millió forintos hozzájáruláshoz, és miután megkapták a pozitív elbírálást, rögtön mentek is kinézni vagy leszerződni egy adott hétszemélyes modellre. E tekintetben kiugró a Dacia részesedése, hiszen több mint 3.000 Lodgy-t helyeztek forgalomba szeptember végéig. Kategórián belül a piaci részesedésük így több mint 55%-os.” Érdekességként megjegyezte, az óbudai vállalatnál volt olyan vásárló is – használt, illetve új autó tekintetében egyaránt –, aki elővigyázatosságból, a megelőzés érdekében ruházott be egy gépkocsira, hogy a tömegközlekedést elkerülje.

A nagycsaládos mellett a májusban, újonnan meghirdetett elektromos autó pályázat is fellendítette a piacot egy kis mértékben. A támogatásra rendelkezésre álló ötmilliárd forintos keretösszeg alig több mint egy nap alatt kifogyott, összesen közel 1.700 pályázót segített új, elektromos gépjármű vásárlásában az állam – beleértve azokat is, akik miatt később kiegészítették a pályázati keretösszeget, hogy minden sikeres tender beszerzésben realizálódhasson. Habár az elektromos pályázat nyerteseinek többsége még nem használta fel a támogatást, érdekes eredményeket mutatnak a statisztikák. A Duna Autó szempontjából releváns márkák tekintetében a legszembetűnőbb, hogy a sokáig egyeduralkodónak számító Nissan Leafet megelőzte a Renault Zoe, elsősorban a modellfrissítésnek és az erős kampányának köszönhetően. Míg a francia gyártó modelljéből országosan 277 darabot helyeztek forgalomba 2020. szeptember végéig, addig a japán típusból 224 darabot. Az eladások tekintetében fej-fej mellett haladó Hyundai Kona EV és Kia e-Niro szintén erős trónkövetelőkké váltak, de az új belépők, mint például a Peugeot e-208 vagy e-2008, is okozhatnak még meglepetést a jövőben. A Honda e és Fiat 500e értékesített darabszámában viszont nem várható nagy ugrás, ez a két modell inkább ínyencségnek számít a piacon, és az egyediség tökéletes kifejezőeszközei lehetnek tulajdonosaiknak.

„Ahhoz képest, hogy a járványügyi helyzet elején még 50%-os kereslet-visszaesést jósoltunk, nem panaszkodhatunk a 21,73%-os piaccsökkenésre. A koronavírus okozta gazdasági válság minket is érintett, de a tavalyi rekordévünknek köszönhetően a Duna Autó könnyebben vészelte azt át, mint más vállalkozás. Az idei, Q2-es visszaesésünk 40%-os volt a 2019-es eredményekhez képest, míg a Q3-as „mindössze” 15%-os – mindkét időszakot vizsgálva tehát jobb volt a statisztikánk, mint a piaci számok. Arról nem is beszélve, hogy időben, szinte elsőként reagáltunk a piaci igényekre, rugalmasan alkalmazkodtunk a megváltozott feltételekhez, és létrehoztuk online értékesítési platformunkat, valamint hozom-viszem szervizszolgáltatásunkat.” Markó Zoltán elmondása alapján a veszélyhelyzet alatt határozott érdeklődés mutatkozott a kontaktusmentes autóvásárlás és szervizszolgáltatás iránt is, emellett a cég földrajzi vonzáskörzete is kibővült. Volt például olyan ügyfelük, aki Győrből rendelt autót az óbudai Seat kereskedésből, interneten keresztül, egy másik vásárló pedig addig nem is látta új Hyundai-át, amíg házhoz nem szállították azt neki. „Az autóvásárlás egy tipikusan személyes, emocionális folyamat – ez bebizonyosodott a veszélyhelyzet megszüntetése után is, hiszen a potenciális vevőink visszatértek a szalonokba. Az érdeklődők szeretik látni, megszagolni, kipróbálni a modelleket, és végül az így megszerzett tapasztalatok alapján dönteni.”

Simon Péter, a Duna Autó Zrt. műszaki igazgatója hozzátette: „A hozom-viszem szervizszolgáltatásunkkal kapcsolatban ugyanez a tendencia figyelhető meg: a karanténidőszakban átsegítettük az autótulajdonosokat a szervizeltetés viszontagságain, annak érdekében, hogyúgy gondoskodhassanak autóik megfelelő állapotáról, hogy nekik ki sem kell mozdulniuk otthonaikból, és közben a garanciát is megőrzik. Mind a 24 márkaszervizünk előjegyzési naptára ebben az időszakban tele volt, ez pedig azt feltételeztette velünk, hogy a veszélyhelyzet megszüntetésével is ugyanekkora igény lesz a szolgáltatásra. Ehelyett, ahogy visszaállt mindennapi életünk rendje, úgy az ügyfelek is áttértek arra, hogy maguk hozzá szervizbe autóikat. A tapasztalatok alapján fontos nekik a személyes kapcsolat az adott munkafelvevővel, szervizvezetővel, szeretik tudni, hogy jó kezekben hagyták gépkocsijaikat. Ez egy bizalmi kérdés.”

És hogy mi vár a magyar autópiacra az év végén? A Duna Autó szakembere szerint ezt két oldalról érdemes megközelíteni: a kereslet és a gyártói kapacitások részéről. Az érzékelhető, hogy a vevői érdeklődés stabil, a vásárlási kedv, hajlandóság továbbra is erős – ezt támasztja alá az is, hogy az óbudai vállalatnál az új szerződéskötések száma hónapról hónapra relatíve magas. Ami rövid távon mozgatja a piacot, és problémát jelenthet, az inkább a gyárak kapacitása. „A koronavírus és az augusztusi szabadságolások miatti leállások komoly csúszásokat idéztek elő a gyártásban, amit mi elsősorban abban érzékelünk, hogy nem érkeznek meg időre a megrendelt gépkocsik. Arányait tekintve azonban kijelenthetjük, hogy a magyar autópiac nagyobb veszteségek nélkül túl fogja élni a második hullámot, és összességében a járványügyi helyzet gazdasági hatásait – bár a tavalyi rekordévhez képest jócskán elmarad majd az árbevétel összege. A megrettent állapotból szépen lassan kilépünk, és bízunk benne, hogy egyre több ügyfél tér vissza vásárlási szándékához, ezzel pedig még inkább magára talál a piac a 4. negyedévben” – összegezte Markó Zoltán, kereskedelmi és marketingigazgató.