Mire figyeljünk használd hibrid vásárláskor?
A hibrid járműveknek óriási múltjuk van, hiszen történetük az első világháborús tengeralattjárókkal kezdődött. Az akkumulátor-technológia fejlődése azonban lehetővé tette, hogy személyautók is két hajtásrendszerrel készülhessenek. Napjainkban pedig már egyre több hibrid jár a forgalomban, így értelemszerűen a használt autó piacon is egyre több jelenik meg belőlük. Éppen ezért Papp László, a Porsche Hungaria műszaki oktatója segítségével összeszedtük, hogy mire kell ügyelni, ha használt hibrid kocsit vásárolnánk:
1, Legyen tölthető, vagyis plug-in
2, Figyeljünk arra is, hogy mennyi idős az autó. Ha nem volt akkucsere, de legalább hatéves a kocsi, akkor már az akku kapacitás-csökkenésére lehet számítani. A kapacitást vásárlás előtt be lehet méretni egy márkaszervizben. Egy új akku milliós nagyságrendű összeg, bár egyre több modern kocsiban már egy-egy akkumulátor modult külön is lehet cserélni.
3, A zöld rendszám ma azoknak a hibrideknek jár, amelyek legalább 25 kilométert tesznek meg elektromosan, de ez rövidesen 50 kilométerre változhat, nem árt erre figyelni.
4, Melyik szabvány szerint adják meg a hatótávot a gyárak. Az eddigi NEDC minősítési szabvánnyal szemben ugyanis szeptember elseje óta a WLTP szabvány hatályos, amivel mérve a hatótáv kissé kevesebb.
Amikor megnézzük a gyári adatokat, olyanokat láthatunk, hogy az NEDC szerint az átlagfogyasztás 1,9, vagy 2,1 liter száz kilométerenként. Ezt úgy kell érteni, hogy igen, ennyi valóban lehet hibrid üzemben, amikor főleg az elektromos hajtás működik. De hosszú távú utazás során ilyen értéket nem lehet elérni. Ha az országúton éppen töltődik a városban lemerült akkumulátor, akkor a benzinmotor fogyasztása száz kilométerenként általában másfél literrel nő, amíg a töltési ciklus tart. Azt se feledjük, hogy a hibridautó mindig cipeli magával az akkumulátort és az elektromos hajtást, ami 100-120 kilogrammos többlet tömeget, tehát többlet fogyasztást jelent.
A hibrid autó működése nagyban függ az elektromos rendszer teljesítményétől. Ha az elektromotor teljesítménye minimum 60-70 kilowatt, nagyjából 80-90 lóerő, és annak akkumulátora legalább 40-50 kilométer megtételét teszi lehetővé, akkor az már egy jó adottságokkal rendelkező hibrid kocsinak mondható. A villanymotor önmagában is sokáig viszi az autót, így a belsőégésű csak akkor kapcsol be, ha nagy terhelés alatt áll a kocsi – gyorsítás, hegymenet –, vagy lemerült az akkumulátor.
Megéri a hibrid?
Az önállóan elektromos mozgásra képes hibridek között van olyan, amelyiket nem lehet külső kábellel tölteni, és van, amit lehet: ez az úgynevezett plug-in hibrid. Az utóbbi a drágább, de mindenképpen érdemes ezt választani, mert ha valaki munkába járásra használja, és nem megy többet napi 30-40 kilométernél, villanyautóként használható, hiszen éjszaka feltölthető az akkumulátor az otthoni garázsban. Így akár napokig be sem kapcsol a belsőégésű motor. A plug-in hibrideknél ugyanis külön ki lehet választani, hogy csak elektromos motorral, vagy csak belsőégésű motorral menjen az autó, illetve választható a hibrid üzemmód is.
A valódi hibridüzem egyébként ilyen: induláskor a villanymotorral áll ki a parkolóból a kocsi, aztán beindul a benzinmotor, bemelegíti a katalizátort indulási hőmérsékletére, utána pedig csak akkor megy a belsőégésű motor, ha valóban szükség van rá.
A belsőégésű motor legkritikusabb üzemmódja az indítás, ezért a hibridek benzinmotorjaiban a sok indítás miatt át kellett dolgozni a kenési rendszert, a csapágyakat, a dugattyúk felületét, a hengerfalat. Ráadásul nem is mindig üzemmeleg a motor, mert minél nagyobb az elektromos rendszer teljesítménye, annál nagyobb az esélye, hogy lehűl a belsőégésű erőforrás, mert ritkábban van rá szükség. Ekkor két eset van: néha beindul magától, hogy felmelegedjen egy kicsit, vagy kénytelen hidegen működni. Ami azért baj, mert 350 fokos üzemi hőmérséklet alatt a katalizátor nem működik, és máris veszélyben van az euro-hatos minősítés. A hibridek károsanyag-kibocsátási besorolása a belsőégésű motortól függ.
dasblog.hu
