Bekeményített pénzbehajtás… Mit mér a „traffipax”?
A korszerű sebességmérő eszközök pontossága okán 2023. május elsejétől a régről örökölt mérési tolerancia értéket már nem alkalmazza a Rendőrség a sebesség-ellenőrzésekkor.
Május elsejétől a rendőrségi hitelesített sebességmérők által mért érték a jogilag elfogadott sebesség, amellyel a megmért jármű haladt. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábban a mérési határérték beállításához alkalmazott 3 km/órás illetve 3 százalékos „tűrést” a sebességellenőrzések során már nem alkalmazzák. Mindez egy mérési eljárásban történt változtatás, és a szabályosan közlekedő autósoknak az életében nem hoz változást. Óberling József r. ezredest, rendőrségi főtanácsost, az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztály vezetőjét kérdeztük a változás kapcsán, hogy eloszlassuk a sebességmérésekkel kapcsolatos tévhiteket:
Mi indokolta a változtatást?
A személysérüléses közúti közlekedési baleseteknél még mindig toronymagasan vezető baleseti ok a gyorshajtás. Nem kell ahhoz szakembernek lenni, hogy belássuk, hogy egy baleset bekövetkezésének lehetősége, illetve a sérülés súlyossága hatványozottan arányos a sebesség nagyságával. Ezért minden eszközzel el kell érni, hogy a járművezetőkben ez tudatosuljon. Ennek egyik eszközeként döntöttünk arról, hogy 2023. május 1-től a korábbi gyakorlat helyett már nem alkalmazunk a hitelesítési hibahatárokat. Azt várjuk ettől, hogy a járművezetők fokozottabban fognak figyelni a megengedett legnagyobb sebesség megtartására, és inkább a jelzett sebességhatár alá veszik a haladási sebességüket.
Mit jelent pontosan ez a mérési hibahatár? Mitől lehet május elsejétől figyelmen kívül hagyni?
Tévedés van a kérdésben, pont, amit sokan félreértenek! A sebességmérőknek soha nem volt „mérési hibahatáruk”, amit így szoktak emlegetni, az a mérésügyi hatóság hitelesítési eljárása során meghatározott egyfajta metrológiai követelmény. A hitelesítési eljárás során azt vizsgálják, hogy az eszköz meghatározott számú mérés alkalmával a mérési etalonhoz képest milyen szórással állapítja meg a mért értéket. Amennyiben ennek során a sebességmérő nem ad olyan értéket, amely kívül esik a hitelesítési hibahatáron, akkor az hitelesnek tekintendő. Egyébként a mérésügyről szóló törvény is erről rendelkezik, amikor azt mondja, hogy a hitelesített mérőeszközt – az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája. Újabban a sebességmérők hitelesítési jegyzőkönyvében már nem is adják meg a hitelesítési hibahatárt, ami szintén indokolja az alkalmazásának a kivezetését a mérési gyakorlatból.
Pontosan miképp érinti a közlekedőket ez a változtatás?
