Nagy Márton szerint új szintre lép a GFM és a fuvarozók együttműködése

    A magyarországi fuvarozási és logisztikai ágazat erősítése érdekében együttműködési megállapodást kötött a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM), a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete – jelentette be a gazdaságfejlesztési miniszter pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.

    Nagy Márton kiemelte, a logisztika és a fuvarozás rendkívül fontos szerepet tölt be a gazdaságban, a csaknem 2500 vállalatot magában foglaló és több mint 280 ezer embert foglalkoztató ágazat a gazdasági növekedés alapja.

    A megállapodásban a kormány azt vállalta, hogy a gázolaj jövedéki adótartalmából visszaigényelhető összeget 10 forintra emeli, bevezetik a minimális szolgáltatási díjat, harmadrészt pedig, hogy maximalizálják az alvállalkozók számát.

    A minimális szolgáltatási díj három alaptípusa: a minimális szolgáltatási alapdíj – amely a megtett útra járó úthasználati díj háromszorosa -, emellett meghatározzák a rakodási és raklap válogatási díjat, amelynek a minimum összege bruttó 10 795 forint, valamint az állásidőre járó állásdíjat, amely legalább bruttó 8636 forint.

    Ezért az aláírók – a fuvarozási szektor meghatározó szereplői – vállalták, törekedni fognak arra, hogy Magyarország területén lévő töltőállomásból vételezzék az üzemanyagot, csökkentik a járműflottáik átlagéletkorát, és továbbra is versenyképes, jó minőségű flottával dolgoznak, valamint technológiai fejlesztéseket hajtanak végre.

    Nagy Márton jelezte, az ágazat megerősítése érdekében már korábban is léptek: a kormány a minisztérium javaslatára a napidíjat a belföldi működésnél 3000-ről 9000 forintra, külföldi kiküldetésnél pedig 60-ról 85 euróra emelte a fuvarozóknál.

    „A hazai logisztika fényes jövő előtt áll, és ezzel a lehetőséggel élni kell” – hangoztatta a miniszter, aki hozzátette: Magyarország mint a nyugati és keleti tőke és technológia találkozási pontja jelentős nemzetközi áruforgalmat bonyolít le, és ez a jövőben tovább fog emelkedni.

    A szektor jelenleg a bruttó hazai hozzáadott érték 5 százalékát adja, ezt az értéket a kormányzat 2030-ra 10 százalékra kívánja emelni. Ez annak a következménye, hogy az országban az exportot szeretnék felpörgetni, és cél, hogy a magyar árut magyar vállalkozások szállítsák el – ismertette a miniszter.

    A kormány tudja, hogy mindezek érdekében a már ma is minőségi infrastruktúrát tovább kell fejleszteni: új autópálya építésével, vasútfejlesztéssel, a légi szállítmányozás megerősítésével és a logisztikai parkok fejlesztésével.

    „A hazai fuvarozók térnyerésének erősítése érdekében tovább folytatódnak az egyeztetések, (…) továbbra is nagyon szoros kapcsolatban leszünk a fuvarozók képviselőivel. Ahhoz, hogy az ipar és a kereskedelem zavartalanul működjön, nélkülözhetetlen a munkájuk” – fogalmazott Nagy Márton.

    Barna Zsolt, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnöke hangoztatta, hogy a mai nappal egy hosszú út fordulópontjára érkezett a szakma.    

    Füle László, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének elnöke elmondta, nagy lehetőség számukra ez a megállapodás, amellyel ebben a nehéz, gyorsan változó piaci környezetben támogatást kapnak. Azon dolgoznak majd, hogy a több mint 4000 tagjuk ki tudja használni a megállapodásban rejlő lehetőségeket. 

 
    Az együttműködési megállapodást a felek a sajtótájékoztató végén írták alá.