Szabályoznák a kölcsönözhető kerékpárok, rollerek tárolását Budapesten

     A főváros a kerületekkel együtt szabályozná az úgynevezett megosztott mikromobilitási eszközök – például a kölcsönözhető kerékpárok és e-rollerek – tárolását Budapesten, ennek érdekében mikromobilitási pontokat hoznának létre, ahol jogszerűen lehetne parkoltatni az eszközöket. Az erről szóló előterjesztés szerdán kerül a Fővárosi Közgyűlés napirendjére.

    Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke kedden egy budapesti háttérbeszélgetésen arról beszélt, a mikromobilitási eszközöket – mint az e-robogó, e-kerékpár, kerékpár, e-roller és roller – jól lehet kombinálni a közösségi közlekedéssel, jól illeszkednek a zöld, fenntartható közlekedés rendszerébe, ugyanakkor sok konfliktust szül az, hogy tárolásuk nincs szabályozva, sokan csak széthagyják a rollereket, ami balesetveszélyes. Hozzátette: a központi szabályozás késik, a főváros ezért a saját eszközeivel próbálja meg szabályozni a kérdést.

    Elmondta: a terv az, hogy térben koncentráltan, úgynevezett mikromobilitási pontokon lehessen ezeket az eszközöket biztonságosan tárolni, a távlati cél pedig a szolgáltatások integrációja, amikor az ügyfelek egy felületen tudják igénybe venni a közösségi közlekedést és a mikromobilitási szolgáltatást. Balogh Samu közölte azt is, a Főváros Közgyűlés szerdai ülésén tárgyalja a javaslatot, ami megteremtené ennek a szabályozási keretét. A javaslat szerint a főváros megállapodást kötne a kerületi önkormányzatokkal az egységes szabályozásról.

    Bodor Ádám, a Budapesti Közlekedési Központ mobilitásfejlesztés igazgatója a részletekről szólva elmondta: mikromobilitási pontokat hoznának létre, és csak itt lehetne felvenni és leadni az eszközöket. Mint mondta, a közterület-használat az a jogi alap, amire támaszkodva a főváros és a kerületek szabályozni tudják az eszközök kihelyezését.

    Kofrán Gergely, a projekt szakértője elmondta, a mikromobilitási pontok szolgáltatósemlegesek lennének, és lehetővé tennék a magánkerékpárok ideiglenes elhelyezését is. A szolgáltatók szerződést kötnének a közterület-tulajdonos önkormányzattal és díjat fizetnének a tárolásért, az eszközök kijelölt területen kívüli elhelyezése pedig szankcionálható lenne, nemzetközi példák alapján alkalmankénti tízezer forintos büntetést javasolnak, amitől az önkormányzat eltérhet.

    A legsűrűbben lakott, belvárosi részeken négyzetkilométerenként 16, az átmeneti zónákban négyzetkilométerenként 12 mobilitási pontot hoznának létre. A külső kerületek pedig eldönthetik, hogy kijelölnek-e egy centrumterületet, ahol mikromobilitási pontokon szeretnék látni az eszközöket, vagy mindenhol engedélyezik az ajtótól-ajtóig közlekedést.

    Elmondta azt is, több mint 500 mikromobilitási pont már „tervezési fázisban van”, várhatóan a jövő év első felében már 100-200 meg is valósulhat. Elmondta, a VIII. kerület már hozzákezdett a mikromobilitási pontok kialakításához, a Corvin Plaza mögötti Futó utcában, a Bubi-állomásnál már ki is alakítottak egyet.

    Hangsúlyozta azt is, amíg valamennyi pont fizikailag is elkészül, ideiglenes intézkedésként lehetőséget biztosítanak „virtuális mikromobilitási pontok” kijelölésére is, amikor az önkormányzatok virtuálisan jelölik ki a pontot, ahol el lehet helyezni az eszközöket.

    Beszámolt róla, hogy az összes, Budapesten aktív szolgáltató partner volt az egyeztetések során. A szabályozás nyomán rendezettebb közterületeket várnak és a konfliktusok számának csökkenését, valamint azt, hogy a rendezett körülmények között még jobban elterjednek a mikromobilitási eszközök és ezzel visszaszorul a városi autóhasználat. A projekt szakértője szerint a szolgáltatóknak is érdeke a kiszámítható, világos szabályozási környezet és ezzel megnyílik a közlekedési rendszerrel való szorosabb integráció lehetősége is.