Több tízmilliárd forint költséget okoz a BKV-nak az orosz-ukrán háború és az energiaárak

    Több tízmilliárd forint pluszkiadást okoz a BKV-nak az orosz-ukrán háború és az energiaárak emelkedése. Erről a BKV vezérigazgatója beszélt egy budapesti háttérbeszélgetésen újságíróknak csütörtökön.

    Bolla Tibor elmondta, hogy szinte minden területen kihat rájuk az orosz-ukrán válság, de ezek közül is kiemelte az M3-as metróvonal szerelvényeit és felújítását, a Sberbank végelszámolását, az üzemanyagárakat és az ukrán menekültekkel járó költségeket.

    Az M3-as metró szerelvényeinek felújításáról azt mondta: kapcsolatban vannak az orosz partnerrel, a viszony jó. Papír alapon nem tudnak velük kommunikálni, mert a Magyar Posta nem kézbesíti a leveleiket, de elektronikus formában egyeztettek a múlt héten is.

    Az orosz fél készségét fejezte ki, hogy folytatja a garanciális javításokat, amint lehetségessé válik – mondta Bolla Tibor, aki leszögezte, hogy a vonal felújításának minden határideje tartható.

    A Metrowagonmasszal kötött szerződés felmondása semmilyen előnnyel nem járna, csak hátránnyal – tette hozzá, megjegyezve, hogy már nem fizetnek a cégnek, hanem az fizet vagy javít ingyen.

    A lejáró bankgaranciák ügyében is kezdeményeztek egyeztetést az orosz féllel. Elmondta: 41 bankgarancia van 10 millió euró értékben, már több mint 1,5 millió euró lehívását elindították, májusig pedig további 3,5 millió euró értékű jár le.

    A lehívott összegek letéti számlára kerülnek, és ha az orosz fél megújítja a bankgaranciát, akkor ezeket az összegeket visszakapja.  

    A Sberbankkal összefüggésben azt mondta: néhány éve nyitottak a pénzintézetnél egy román ügylethez számlát, de később nem használták azt, és a bank megszűnésekor a számlán csak minimális összeg volt, amelyet az Országos Betétbiztosítási Alap kifizetett nekik.

    A budapesti óvóhelyekről azt mondta: az M2-es és M3-as vonalán 220 ezer embernek tudnának óvóhelyet biztosítani, de nem a BKV rendelkezik róluk, hanem a katasztrófavédelem, és élelmiszer sincs eltárolva.  

    Az üzemanyaggal és az inflációval összefüggésben azt emelte, ki, hogy az áremelkedési nyomás hatása még nem számszerűsíthető. A közlekedési társaság a Mol-tól vásárolja az üzemanyagot nagykereskedelmi árhoz kötötten, mozgó áron, amely akár hetente többször is változik. 2021-ben 61 alkalommal módosult az ár. A járművek hetente 600 ezer liter üzemanyagot fogyasztanak, amely éves szinten 28-29 millió litert jelent.

    A menekültekről szólva elmondta: kezdetektől 20 busszal vesznek részt a szállításukban, de melegedő buszokat is működtettek, de munkatársaikkal adományokat is gyűjtöttek, amelyeket a Fővárosi Önkormányzat segítségével juttattak el a rászorulóknak.

    Beszélt arról is, hogy több szerződött cég rendkívüli emelésekkel kereste meg őt, illetve azzal, hogy felmondanák a meglévő szerződéseket az energiaár-emelkedések miatt, de Bolla Tibor szerint „ezek a szerződések nem arra születtek, hogy 10-20-30-40 százalékos beszállítói emelkedések lehessenek”.

    Az orosz metrószerelvények alkatrészeiből idén nem lesz hiány, de keresik a további beszerzési lehetőségeket – mondta, megjegyezve, volt olyan partnerük, aki Ukrajnából szállított, de az ottani gyárat bezárták, és „mindenki elment harcolni, tehát el se érjük őket”.     Elsősorban acélipari alkatrészekről van szó – tette hozzá.

    Az éves szinten több tízmilliárd forintos többletkiadásból a legnagyobb tétel az energia, ami 13 milliárd forint nagyságrendű – mondta a vezérigazgató. Ennek fedezetét végső soron a Fővárosi Önkormányzattól várja, egy részét pedig folyószámlahitelből fizetné a BKV.

    Kérdésekre válaszolva elmondta: hiánygazdálkodást folytatnak, megoldást az jelentene, ha több forráshoz jutnának, beruházásokat tudnának végrehajtani, amivel az összköltségeiket tudnák csökkenteni. Példaként említette, hogy jóváhagyták száz busz bérlését, amivel 30 éves buszokat váltanak ki.

    Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes kérdésre válaszolva leszögezte: sem jegy- és bérletáremelést, sem menetrendmódosítást nem tervez a városvezetés. Hozzátette: a közösségi közlekedés szerepét növelni szeretnék, a stratégiájuk épp a hálózat bővítéséről szól.

    Ha a jegyár emelkedik, az a közlekedés résztvevői ellen hat – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy akkor mégis miből tudják a BKV többletkiadásait fedezni, azt mondta: reméli, hogy április 4. után új helyzetbe kerülnek az önkormányzatok, és megteremtik a pénzügyi önállóságukat.

    Arra a felvetésre, hogy mi történik ha ez nem következik be, úgy fogalmazott: „a városvezetés a mindenkori kormánnyal tárgyalóasztalhoz fog ülni”, amit a működési költségek emelkedésével és azzal indokolt, hogy senkinek nem érdeke, hogy a főváros ne tudjon működni.