Toyotával versenyez és Toyotában él a drift-világbajnok
Fredric Aasbø 1000 lóerős GT86-osa nem az egyetlen Toyota a csapatban: a drift-fenomén műhelykocsija, irodája és otthona egy alaposan átalakított Proace furgon.
Amióta a driftsport élvonalába katapultált, Fredric Aasbø szó szerint az egész világot bejárta. Tengerentúli versenyei komoly szervezést igényelnek, ám ha európai futamon vesz részt, a világbajnoknak mindössze három dologra van szüksége: GT86-X versenyautójára, szerelőjére, Erik Nilssenre, és a csapat szervizkocsijára – egy új generációs Toyota Proace furgonra.
A több mint 1000 lóerős versenyautóról gyakran olvasni a sajtóban, ám a csapat szürke öszvére, a felszerelést hordozó Proace rendszerint megbújik a sárga-feketére matricázott paripa árnyékában, dicsőség helyett pedig csak munka az osztályrésze. Hogy helyrebillentsék a világ egyensúlyát, a brit Toyota blog munkatársai kifaggatták Erik Nilssent a Proace titkairól.
A GT86 mellett egyértelmű volt, hogy a csapat szervizkocsija is Toyota lesz. Először a Hiluxra gondoltak, mivel a nagyobb vontatható tömeg kapóra jöhet, amikor a versenyautóval megterhelt trélert kell vontatni, de a Proace zárt raktere jóval praktikusabb és biztonságosabb a szerszámok és alkatrészek szállítására. Miután két évet lehúztak az első generációs modellel, az idei versenyszezonra az új verzióra váltottak.
Műszaki módosításokra nem volt szükség: mindössze az oldalablakra szerelt szélterelő, egy vonóhorog, valamint négy dögös könnyűfém keréktárcsa került a kocsira. A leglátványosabb módosítás persze a matricázás, ami annyira népszerűnek bizonyult, hogy Norvégiában, Fredric szülőföldjén opcióként megrendelhető a Proace-hez. A vezetőfülkén sem változtattak, csupán a középső ülésre rögzítettek egy mappatartó dobozt, így az autó irodaként is szolgál.
A raktér már más tészta: egy specialista tervezte és építette meg a különleges polcokat és tárolófalat, amelyeken a cserealkatrészeket és a szerszámokat tárolják. Ha kihúzzuk a kiemelhető, összekapcsolható fiókokat, megdöbbentő tárgyakat találunk bennük: az egyikben egy komplett sebességváltó, egy másikban egy motor lakik – utóbbi csak akkor, ha a verseny jellege szükségessé teszi. Egy komplett autót össze lehetne építeni a furgonban rejlő alkatrészekből, beleértve a matricákat is. Mivel az autót felszerelték 220 voltos csatlakozóval, akár hegeszteni vagy flexelni is tudnak külső áramforrás nélkül.
A legszebb azonban, árulja el Erik, hogy minden moduláris. Két verseny között, ha úgy hozza a szükség, kiemelik a különleges szerelvényeket, és a Proace hétköznapi furgonként használható. Ennek ellenére Erik, aki gyakorlatilag az autóban tölti a fél életét, nem teljesen elégedett a járművel. Két ötlete is van, amivel még jobbá tehetné. „Jó volna kialakítani egy teraszféleséget a tetején, ahonnan szemmel követhetjük a futamot, de már így is a terhelhetőség határán járunk, szóval nem kockáztatunk. A másik a motor: nincs semmi baj a 120 lóerős dízelmotorral, de nem érzem fairnek, hogy Fredric autója nyolcszor erősebb. Ha egy erősebb blokkra cserélhetnénk, ez a Proace lenne a legjobb autó a világon.”
Fotók: Toyota UK
