Tudta, hogy ezt is fedezi a kötelező?

Még mindig több mint egymillió autónak esik január elsejére a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) évfordulója. Az év végi váltási időszakban idén 100-110 ezer szerződésváltást várnak a szakértők. Mi pedig utána néztünk, mit is fedez a kgfb?

A járművekkel szállított tárgyak

Kevesen tudják, hogy a kötelező biztosítás nem csupán a vétlen autóra és utasaira terjed ki, hanem a kárt okozó jármű vétlen utasaira és holmijára is. Csak a kárt okozó járműben esett gépjárműkárt és a vétkes autóvezető kárát nem téríti meg a biztosító, de az autó vétlen utasainak káraira már fedezetet nyújt a kgfb.

A kárt okozó jármű utasainak a személyes poggyászára, személyes használatú tárgyaira tehát kiterjed a biztosítás. Ha ütközés közben összetörik valakinek a szemüvege, megsérül a mobiltelefonja, vagy ruházata, arra akkor is jár a kártérítés, ha a károkozó járművében történt a sérülés. Ha viszont az autó a személyi használatú tárgyakon kívül például szállít egy tévét vagy egyéb munkaeszközt és az megy tönkre, arra már nem terjed ki a biztosítás.

karambol2.png

Ezzel szemben a vétlen gépjárműben minden tárgyra kiterjed a védelem, tehát az utasok személyes használati tárgyaira és a jármű által szállított egyéb rakományra is.

Rakodási baleset

Ha rakodás közben a nem megfelelően rögzített rakomány ledől a platóról és megrongálja a mellette álló autót, akkor ezért a kárért nem a kötelező biztosítás fizet. A kár okozója ugyanakkor felelős az okozott kárért, csak azt nem a kgfb biztosító fogja megtéríteni, hanem a kár okozójának, vagy munkavégzés közbeni károkozásra is kiterjedő felelősségbiztosításának kell helytállnia az okozott sérülésért.

Felelősségmegosztás

A kötelező biztosításról szóló törvény szerint a biztosítónak törvényi felhatalmazása van arra, hogy a balesetben viselt felelősség alapján döntsön a kártérítésről. Fontos, hogy a felelősség kérdése nem azt határozza meg, hogy mekkora a fizetendő kártérítés, hanem azt, hogy melyik félnek kell a károkat viselnie. Ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a baleset bekövetkeztéért mindkét jármű vezetője felelősség tehető, akkor gyakran alkalmazzák a kármegosztást. Ez azt jelenti, hogy mindkét fél számára csak a kár egy részét térítik meg a biztosítók. Ha valaki például 40 százalékban felelőssé tehető az ütközésért, mert maga is figyelmetlen volt, akkor a neki járó kártérítésnek csak a 60 százalékát fogja megkapni.

dasblog.hu