Túl nagy a VW-mutyi? Miért nem kell a hibrid az állami vállalatoknak?

Magyarországon az év első hónapjaiban 0, azaz nulla hibrid gépkocsit vásároltak az állami vállalatok, hivatalok, intézmények. Pedig a benzin-elektromos technológia minden szempontból ideális jármű volna az ország intézményei számára.

A Datahouse adatai szerint a teljes államigazgatásban és a nyilvános állami céges autóbeszerzésekben (ide értve a kormányzati járműveket, a rendőrségi, honvédségi autókat, a Posta, a MÁV autóit stb.) 2018 első hónapjaiban 831 új jármű között nem volt egyetlen hibrid (sem elektromos) autó sem.* Ez szöges ellentétben áll a nem állami flottavásárlók szokásaival: a piaci vállalatok, flottakezelők tavaly 3,4, idén már 3,5 százalékban választottak hibrid vagy elektromos autót. Sőt, ők adják a forgalom gerincét: ezeknek az alternatív hajtású járműveknek az eladásaiból több mint 60 százalékban veszik ki részüket.

Amikor 2011-ben az Obama-adminisztráció meghirdette, hogy 2015-re a teljes szövetségi járműflottát hibrid és elektromos üzeműre állítják át, azzal komoly kihívás elé állította a világ országait – olyan kihívás elé, amelynek végül ő maga sem volt képes megfelelni. Az önkormányzati, rendfenntartó és egyéb közületi szervek járművásárlásaiban azonban a fejlett világ jelentős részén egyre nagyobb arányban képviseltetik magukat a környezetbarát technológiák – gondoljunk csak a londoni rendőrségre, amely 2020-ig 550 nulla vagy minimális károsanyag-kibocsátású járművet készül forgalomba állítani (jelenleg 11 darab hidrogén üzemanyag-cellás Toyota Mirai szedánt üzemeltetnek).

A közszféra környezettudatos beszerzései nagy lendületet adhatnak a környezetbarát hibrid piac bővülésének.

A magyarországi flottabeszerzések esetében még ma is számottevő részt képviselnek az államigazgatási szervek, közintézmények és szolgálatok, vagy épp az állami tulajdonú vállalatok beszerzései. Ennek köszönhetően nem csupán a környezetbarát hibrid autók további térnyerését támogató jogi környezet kialakítása, de a közszféra beszerzései során a hibrid elektromos technológia preferálása is nagyban előmozdítaná a hazai újautópiac, és ezáltal a teljes magyarországi autóállomány zöldülését. Jelenleg ugyanis néhány egyéni megállapodást leszámítva a közszféra egyáltalán nem képviselteti magát a környezetbarát hibrid elektromos autók piacának keresleti oldalán.

Az mindenesetre bíztató, hogy míg tavaly a flottapiac teljes éves akkumulátoros elektromos és hibrid elektromos beszerzése 2913 darabot tett ki, idén ez már február végével elérte az 599 darabot, ami, hasonló növekedési dinamikát feltételezve az év hátralévő részében a teljes évre vetítve elérheti a 3600 darabot csupán a versenyszféra beszerzései révén. Amennyiben ehhez hozzájárulnának a közszféra környezettudatos beszerzései, nagy lépést tehetnénk előre a hazai autópiac régóta várt zöldülése érdekében.

Flottaautóként különösen sok előnyt sorakoztathatunk fel a hibridek mellett, és a mérhetően csekélyebb üzemanyag-fogyasztás csak az egyik. Ugyanakkor ehhez szorosan kapcsolódik a hibridek jellemzően magas értéktartása: az emberek többsége szeret spórolni, ezért használtautóként is igen keresettek az üzemanyagot rendkívül óvatosan kortyolgató, normál használat mellett az üzemidő akár felében-harmadában tisztán elektromos meghajtással közlekedő full hibrid gépkocsik.

Ennek persze csak akkor van realitása, ha a javítási és karbantartási költségek nem viszik el mindazokat a megtakarításokat, amiket az úton elértünk. A hibridek azonban eredendően tartósak: lassításkor először a generátor emészti fel a mozgási energiát, és alakítja át azt elektromos energiává, így nem kopnak a fékbetétek. Nincs indítómotor, hiszen a benzinmotort az a villanymotor „rántja be”, ami egyébként elinduláskor és minden hasonló, nagy terheléssel és fokozott kopással járó menethelyzetben besegít a belsőégésű motornak, így az utóbbi élettartama is megnő.

A csekély károsanyag-kibocsátás ma még nem érvényesíthető kellő mértékben a hazai adórendszerben, de a világ számos országában számottevő előnyöket élvez, akinek az autója minimális mértékben terheli a környezetet. Ugyanakkor egy állami szervnek, minisztériumnak kötelessége volna példát mutatni előrelátó gondolkodásból, és a hibrid gépkocsik üzembe állításával remek környezettudatossági üzenetet közvetíthetne az állampolgárok felé. Legyen szó a természeti környezet megóvásáról, vagy – amint azt a dízelek körül a közelmúltban kialakult, nem indokolatlanul ellenséges hozzáállás kapcsán egyre többen felismerik – a városlakók, a szavazópolgárok egészségét közvetlenül károsító technológiák nyilvános elutasításáról.

Az állami beszerzéseket kiíró, a pályázatokat elbíráló személyeknek, szervezeteknek szerencséjük van: Magyarországon jelenleg 21 gyártó 89, részben vagy teljesen elektromos hajtású modellje közül választhatnak, így a szemléletváltás, a pozitív példamutatás és nem utolsósorban az állami pénzekkel való felelősségteljes gazdálkodás útjában nem állnak objektív akadályok, a változtatás lehetősége teljes egészében az ő kezükben van.

*Elektromos autók és hibridek a magyar állam szolgálatában

A magyar rendőrség tudomásunk szerint két elektromos autót használ, mindkettő közadakozásból került a testülethez. Zsámbék, Tök, Perbál és Herceghalom önkormányzata közösen dobott össze egy (előző generációs) Nissan Leafet a zsámbéki rendőrőrs számára. Ezenkívül, a VI. kerületben, Budapesten is szolgál egy önkormányzati Leaf tavaly óta.
A kormányzati flottában tudomásunk szerint jobbára csak tervek, megállapodások szólnak a „hibridesítésről, villamosításról”. A kivételt egy tavaly decemberi átadás jelenti, mely során Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 28 villanyautó átvételéről számolt be – a konkrét márka-, illetve típusmegoszlás ismertetése nélkül.