Új forgalmi rend lép életbe az M0 felújítása kapcsán
A torlódások csökkentése érdekében az M0 autóút déli szektorának rekonstrukciója miatt szükségessé vált forgalomterelések átalakításáról született döntés a szaktárca és az állami beruházók egyeztetésének eredményeként. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium elrendelése alapján a Hárosi Duna-hídon a munkaterület mellett az M1 autópálya irányába az eddigi kettő helyett három forgalmi sáv, míg a Soroksári Duna-híd felé nyújtott gyorsítósávok segítik majd a közlekedőket.
Az M0 autóút déli szektorán a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában és lebonyolításában több helyen zajlanak hídfelújítási munkálatok, az érintett szakaszokon az aszfalt burkolatot beton burkolatra építik át. A tapasztalatok azt mutatják, hogy Csepel és Szigetszentmiklós térségében a torlódások nagy része az autóúton az M1 felé vezető pályaoldal zárása mellett végzett munkák miatt bevezetett 2×2 sávos terelés mögött alakul ki. Az autóút áteresztőképessége jelentős mértékben csökkent, a csúcsidőszakokon kívül is lelassult forgalom az M0-ra történő felhajtást Halásztelek-Szigetszentmiklós és Csepel irányából is nehezíti. Emiatt a halásztelki csomópontban a II. Rákóczi Ferenc úton mindkét irányból feltorlódnak a járművek. A forgalomszámlálási adatok szerint az M0 déli szektorának 2×3 sávra történő bővítésekor naponta 66 ezer jármű közlekedett ezen a szakaszon, míg 2018 májusára ez a szám 120 ezerre nőtt.
A néhány év alatt megduplázódott forgalmi terhelés nagyban hozzájárult a szokásosnál is tartósabb torlódásokhoz. A nemrégiben elvégzett felülvizsgálat alapján átdolgozott forgalomterelési terv szerint a Hárosi Duna-hídon (Deák Ferenc híd) a munkaterület mellett a jelenlegi 2×2 sáv helyett 2+3 sávon haladhat majd a forgalom. A Csepel szigetről az M1-es autópálya felé három sávot alakítanak ki olyan módon, hogy az eddigiekhez képest szűkített és keskenyebb sávokon haladhatnak majd az autósok. A főirány áteresztőképessége ezzel a megoldással jelentősen emelkedhet. A keskenyebb forgalmi sávok alkalmazása a tereléseknél Nyugat-Európában bevett és Magyarországon sem ismeretlen gyakorlat.
A kedvező hatás érvényesüléséhez fontos azonban, hogy a közlekedők betartsák a sebességkorlátozásokat, ennek érdekében az autósok az útszakaszon fokozott rendőri jelenléttel számolhatnak.
Az új forgalomterelés kiépítésekor ideiglenesen 1-1 forgalmi sávon lehet majd közlekedni, mivel a jelenleg kint lévő acél terelőfalakat is át kell helyezni. Ezeket a munkákat a szakemberek hétvégén kezdik el több ütemben, alkalmanként éjszakai munkavégzéssel. Napközben a várhatóan másfél hétig tartó átalakítás ideje alatt a jelenlegi négy sáv járható lesz.
A Soroksári Duna-hídon a keresztmetszeti kialakítás nem teszi lehetővé újabb forgalmi sáv kijelölését, itt a terelés előtt a Csepel-szigetről felhajtók besorolását az autóút forgalmába a megszokottnál lényegesen hosszabb gyorsítósávok kiépítésével fogják segíteni. Az intézkedések a közlekedési feltételek javításával a csúcsidőszaki torlódások okozta kellemetlenségeket mérsékelhetik.
A Hárosi Duna-hídon átvezető kerékpárút a munkaterület része, ott építési munkák zajlanak. Ezért a gyalogos közlekedés lehetőségét a forgalmat bonyolító hídon az elválasztó sáv felőli üzemi járda felhasználásával biztosítják. A járda szélessége és közúti visszatartó rendszere (a korlátok magassága) miatt nem elegendő a kerékpáros forgalom biztonságos átvezetésére, így ezt a szakaszt a biciklisták csak járművüket áttolva vehetik igénybe.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. és a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. arra kéri a közlekedőket, hogy még indulás előtt tájékozódjanak a korlátozáshoz, munkavégzéshez kapcsolódó aktuális forgalmi helyzetről a közútkezelő Útinform szolgálatánál, a +36-1-336-2400-as telefonszámon vagy a www.utinform.huweboldalon, de érdemes navigációs, közösségi autós alkalmazást is használniuk, hogy az optimális útvonalukat megtervezhessék. A munkálatok ideje alatt a Magyar Közút Nonprofit Zrt. és az építtető NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. is a közlekedők türelmét és megértését kéri.
Kiadó: Innovációs és Technológiai Minisztérium
