Ultrakönnyű intelligens kerekesszék nyerte korlátlan mobilitási hihívás 1 millió dolláros fődíját

A Toyota Mobilitási Alapítvány a Nesta Challenges szervezettel közösen mutatja be a négymillió dolláros díjazású, világszintű Mobility Unlimited Challenge (korlátlan, avagy határok nélküli mobilitás kihívás) győztesét. A brit Phoenix Instinct egymillió dolláros díjat nyert, hogy piacra dobhassa a ’Phoenix i’ kerekesszéket.

A győztes megnevezése a Toyota által meghirdetett hároméves Mobility Unlimited Challenge csúcspontja: a pályázat keretében a világszerte dolgozó innovátorok korszakalkotó technológiákat mutattak be, hogy javítsák az alsó végtagi bénulásban szenvedők életminőségét. A döntősök között amerikai, japán, olasz és brit csapatok is szerepeltek. A bemutatott eszközök sokféle megoldás akadt a kerekes hibrid exoskeletontól a kézi hajtású kerekesszékkel közlekedőket segítő, félig önvezető eszközflottáig A Mobility Unlimited Challenge részét képezi, hogy a Toyota Mobilitási Alapítvány támogatást nyújt az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaihoz, vagyis hogy a 10. számú célhoz kapcsolódva igyekszik mérsékelni az egyenlőtlenséget, megvalósítva a “Mobilitást Mindenkinek!” küldetést. A győztes brit Phoenix Instinct egymillió dollárt kap az intelligens, ultrakönnyű szénszálas kerekesszék továbbfejlesztésére és piaci bevezetésére, amivel mozgáskorlátozottak millióinak életét változtathatja meg a jövőben.

A Toyota által 2014-ben létrehozott Toyota Mobilitási Alapítvány még 2017-ben hirdette meg a Nesta Challenges szervezettel közösen a 4 millió dolláros díjazású pályázatot , hogy ösztönözze az innovációt az alsó végtagi bénulásban szenvedőket segítő technológiák területén, ezzel is jelezve a Toyota elkötelezettségét a Mobilitást Mindenkinek! küldetés, illetve a “mindenki számára boldogságot teremteni” távlati cél mellett. A pályázat keretében világszerte tehetséges mérnökök, innovátorok és tervezők nyújtották be úttörőnek számító és a legfrissebb technológiákat egyesítő eszközökről szóló terveiket, hogy javítsák a felhasználók mobilitását és függetlenségét. A pályázaton 28 ország több mint 80 csapata vett részt. A beadott pályázatok értékelését a University of Pittsburgh’s Human Engineering Research Laboratories (HERL) vezette, amelynek munkatársai emellett a Toyota szakértőivel közösen mentori munkát is végeztek. A győztes pályázatot egy szakértőkből álló zsűri választotta ki (lásd: megjegyzések a szerkesztőknek). A Phoenix Instinct által tervezett ’Phoenix i’ intelligens rendszereket alkalmazva automatikusan módosítja súlypontját, így rendkívüli stabilitást ad a könnyű, szénszálas váznak és megkönnyíti a manőverezést. Az első kerekeknél szervorásegítés mérsékli a fájdalmas rezgéseket, és minimalizálja a felhasználót érő terhelést. A kerekesszék intelligens fékrendszere automatikusan érzékeli, ha használója lejtőn halad, és ennek megfelelően szabályozza a mozgást.

„A Mobility Unlimited Challenge díjának megnyerése hihetetlen öröm a Phoenix Instinct és a kerekesszékesek számára. A napjainkban ismert kerekesszék technológiája évtizedek óta változatlan. A Challenge révén megnyíló finanszírozás lehetővé tette számunkra annak bizonyítását, hogy az intelligens technológiával könnyebben és biztonságosabban is használható a kerekesszék, illetve számos új funkciót bele lehet építeni. A díj birtokában folytathatjuk ezt a munkát, és eljuttathatjuk a Phoenix i kerekesszéket a felhasználókhoz. Nagyon izgalmas ez az időszak, amikor a Toyota belép a mobilitási szektorba, hiszen jelentős fejlődésre számíthatunk a mobilitási eszközök területén. A Phoenix Instinctnél nagyon lelkesítőnek érezzük, hogy mi állhatunk az okos kerekesszék forradalmának élén.” – fogalmaz a díjat Phoenix Instinct egyik vezetője, Andrew Slorance.

„A mobilitás szabadságot jelent. A megszabadulást jelenti egy korlátozott életből. A Toyotánál azt valljuk: amikor szabadon tudunk mozogni, képesek vagyunk teljes mértékben részt venni a társadalom életében, és engem lelkesítenek a Mobility Unlimited Challenge keretében megismert eszközök (különösen a győztes pályamű) mert rengeteg ember számára teszik majd lehetővé, hogy jobban csinálják, amit csinálni akarnak.” – avat be Sir Philip Craven, a Toyota Motor Corporation igazgatósági tagja és a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság korábbi elnöke.

„Az egész pályázat egy gyümölcsöző utazás volt számunkra, aminek során találkozott számos szakértő, mentor, támogató és más szereplő erőfeszítése az öt döntős munkájának előmozdítása érdekében, hogy kifejleszthessék eszközeiket és eljuttatathassák azokhoz, akinek szükségük van ezekre. Nagyon lelkesítő számunkra, hogy a Phoenix Instinctet nevezhettük meg a Mobility Unlimited Challenge győzteseként. A zsűritagokra nagy hatást gyakorolt, ahogyan az eszközben integrálódnak az intelligens rendszerek, valódi előrelépést hozva a kerekesszék-konstrukció terén, és remek dolog, hogy szabad utat tudunk biztosítani ennek piaci megjelenéséhez. A TMF feladata az ilyen elkötelezett csapatok folyamatos támogatása, és reméljük, hogy e folyamat révén az összes csapat megtalálja a forrásokat a fenti célra, hiszen mindannyian hihetetlen kreativitást és innovációt produkáltak. Úgy hisszük, ez a pályázat hatalmas fejlődést hoz a segítő technológiák területén, és nagyon büszkék vagyunk mindarra, amit a csapatok elértek.” – teszi hozzá Ryan Klem, a Toyota Mobilitási Alapítvány programokért felelős igazgatója.

„A mozgáskorlátozottak közössége túl hosszú időn keresztül szenvedett a korlátozott mozgás és hozzáférés miatt. A koronavírus-járvány megváltoztatta az emberek hozzáállását a távmunkával kapcsolatban, és megmutatta, hogy otthon is lehetséges produktív munkát végezni. Ugyanakkor a járvány arra is rávilágított, milyen fontos, hogy a nem mozgáskorlátozottak jobban értsék a mindenki számára elérhető mobilitás fontosságát. Reméljük, hogy ezek az eszközök világszerte javítanak majd az embereke mobilitásán, és hozzájárulnak egy befogadóbb jövő megvalósulásához.” – fogalmaz Liz Vossen a Nesta Challenges egyik vezetője.

A döntő négy másik részvevője:

• Evowalk: Evolution Devices (USA) – egy intelligens, hordható stimulátor, ami a térd alatt helyezhető el, és mesterséges intelligenciát alkalmazva a megfelelő időben segít az izmoknak a rehabilitációs járás során, illetve az esések megelőzésében.
• Qolo (Quality of Life with Locomotion): Team Qolo, University of Tsukuba (Japán) – egy mobilitási eszköz, amelyben egyesülnek az exoskeleton és a kerekesszék funkciói. Passzív segítő mechanizmussal könnyíti meg az alsó végtagi bénulásban szenvedők számára az állást és az ülést.
• Quix: IHMC & MYOLYN (USA) – egy nagyon mobil, motoros exoskeleton, ami gyors, stabil és agilis járó mozgást biztosít.
• Wheem-i: Italdesign (Olaszország) – egy kerekes, részben önvezető elektromos eszköz, ami fuvarmegosztást tesz lehetővé a kerekesszékes felhasználók számára. Elsősorban a mikromobilitást szolgálja, és sokféle útfelületen alkalmazható.

A pályázat célja alapvetően az volt, hogy rávilágítson a felhasználókkal történő együttműködés fontosságára, és olyan találmányokat hozzon létre, melyek a mozgáskorlátozottak közösségét szolgálják. A pályázat illeszkedik az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai közé – különös tekintettel a 10. számúra , amely szerint mérsékelni kell az bénulásban szenvedők egyenlőtlenségét a a gazdasági, szociális, oktatási és egyéb lehetőségekhez történő hozzáférés területén. A győztes találmány kiválasztásának legfőbb szempontjai közé tartozott az, hogy az eszközök fennakadásmentesen illeszkedjenek az emberek életvitelébe és környezetébe, miközben kényelmesen és könnyen használhatók, és nagyobb függetlenséget, illetve részvételt biztosítanak a mindennapi életben. Az elbírálás alapvető kritériumának az innovációt, a hatást, a funkcionalitást és használhatóságot, a minőséget és biztonságosságot, illetve a piaci potenciált és megfizethetőséget tekintették. Világszerte sokmillió ember él alsó végtagi bénulással (a leggyakoribb ok az agyvérzés, a gerincsérülés és a sclerosis multiplex). Bár nincsenek globális statisztikák a bénulásban szenvedőkről, az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint évente 250.000-500.000 gerincvelő-sérülés történik.

A Toyota Mobilitási Alapítvány

A Toyota Mobilitási Alapítvány 2014 alakult azzal a céllal, hogy támogassa egy mobilabb társadalom létrejöttét. Az Alapítvány célja a jelentős mobilitási rendszerek támogatása, illetve a mobilitási egyenlőtlenségek felszámolása. Az Alapítvány a Toyotának a technológia, biztonság, és környezetvédelem terén felhalmozott szakértelmére támaszkodva egyetemekkel, kormányzati és nonprofit szervezetekkel, kutatóintézetekkel és más szervezetekkel együttműködve dolgozik világszerte a mobilitási megoldások kifejlesztésén. Projektjei között megtalálhatók a közlekedési problémákat érintő, a személyes mobilitás kiterjesztésével foglalkozó és a következő generációs mobilitási megoldásokat fejlesztő programok is.

A Nesta Challenges

Világszerte számos olyan ember és közösség létezik, akikről nem veszünk tudomást, és akikkel nem foglalkozunk eléggé, miközben egyre összetettebb kihívásokkal szembesülnek. A Nesta Challenges ezeknek a problémáknak egy részét igyekszik orvosolni az innováció, a friss gondolkodás és technológiák révén, hogy pozitív hatást fejthessen ki. Az egészségtől a természetvédelemig, a pénzügyektől a mezőgazdaságig, a segítő technológiáktól az oktatásig mindenhol összehozzuk az embereket, vállalkozásokat és szakértőket a friss gondolkodás és szisztematikus változások érdekében. A Nesta Challenges díjakkal ösztönzi a ránk váró legnagyobb kihívások megoldásainak kidolgozását.

A HERL

A Human Engineering Research Laboratories (HERL) 25 éve a segítő technológiák kutatásának egyik élharcosa. A University of Pittsburgh, a VA Pittsburgh Healthcare System és az UPMC Health System által közösen működtetett HERL a kerekesszékekhez és mobilitáshoz kapcsolódó kutatásokat végez – különös tekintettel a veteránok és más mozgáskorlátozottak mobilitásának javítására – fejlett mérnöki megoldások és klinikai kutatások révén. Emellett foglalkoznak orvosi rehabilitációval is helyi, országos, és nemzetközi szinten egyaránt. A korszerű laboratóriumokat és kutatási eszközöket alkalmazó HERL robotikai kutatásokat is végez a segítő technológiákhoz kapcsolódva, illetve foglalkozik rehabilitációs gyógytornával, segítő életterekkel, klinikai szakemberek képzésével és a kerekesszékeseket érő rezgések és erőhatások vizsgálatával.