7 tévhit az operatív autólízingről

A LeasePlan valósága: tartós bérlettel önerő és kockázatok nélkül, fix havidíj mellett használhatók az igényeknek leginkább megfelelő járművek

Napjainkban kevés olyan vállalkozás van, amelynek működéséhez ne lenne szükség járművekre. Az árukat szállítani kell, a munkavállalóknak pedig el kell jutniuk a munkába, illetve az ügyfelekhez vagy partnerekhez. A céges autó már nemcsak a nagyvállalatok kiváltsága, sok helyen egyre kedveltebb juttatási forma, valamint a költségek optimalizálásában is segíthet. Beszerzésére a leginkább kézenfekvő megoldásnak a vásárlás tűnik, amely azonban minden költséget és ügyintézést figyelembe véve komoly terheket róhat a cégre. Az operatív lízing több szempontból nézve is jelentős előnyöket kínál a vásárlással szemben, ugyanakkor hazánkban sok esetben még kétségek övezik. A terület egyik vezető szakértője, a LeasePlan most eloszlatja a tartós bérlettel kapcsolatos hét leggyakoribb tévhitet.

A tartós bérlet, más néven operatív lízing olyan konstrukció, ahol az autó a bérbeadó tulajdonában van, és a futamidő végén visszakerül a flottakezelő céghez. Mivel a jármű nem marad a bérlőnél, így nem is kell annak teljes árát finanszírozni, csak a használatra eső részét. Legtöbbször nincs szükség önerőre, és a bérleti díj is elszámolható költségként. A flottakezelők ráadásul gondoskodnak a zavartalan használathoz szükséges összes teendőről, beleértve akár a szervizelési és gumicsere-szolgáltatásokat is. Jól hangzik, ugye? Egyre többen tekintenek az autókra szolgáltatásként, mégis kevesen ismerik a részleteket, ezért gyakran merül fel bennük az alábbi tévhitek valamelyike.

1. Nem a kkv-k igényeire szabták

Mivel az operatív lízinget a múltban jellemzően a nagyvállalatok vették igénybe, sok kis- és középvállalat vezetője véli úgy, hogy az ő igényeinek és pénztárcájának nem felelne meg a tartós bérlet. Ezzel szemben ez a konstrukció kifejezetten a kkv-k legfőbb kihívásaira kínál megoldást többek között azzal, hogy a cégek induló költségek nélkül vehetik használatba a járműveket. Azzal pedig, hogy elkerülik az autó megvásárlásával járó nagyobb beruházást, anyagi forrásokat szabadíthatnak fel. Ezenfelül az autó beszerzési árának ÁFA-ját is megtakaríthatják, a bérleti díj után járó forgalmi adót pedig a használat arányában visszaigényelhetik, miközben a költségek tervezhetővé és kiszámíthatóvá válnak.

2. Drága

Sok cégvezető abból indul ki, hogy egy autó megvásárlása egyszerre nagy kiadás, de összességében kisebb ráfordítás, mint az éveken át kifizetett havi bérleti díjak. Ennél a számolási módszernél azonban nem veszik figyelembe a jármű üzemeltetésével járó összegeket. Egy új autó beszerzésekor a ráfordításokat a teljes élettartamra vetítve érdemes megvizsgálni. A tartós bérlet során csak a tényleges használatra eső finanszírozási és üzemeltetési költségeket kell megfizetni, annak lejárta után a vállalatnak nem kell a későbbi kiadásokkal és a használt autó eladásából származó kockázatokkal törődnie. Mindent összevetve tehát hosszú távon is több maradhat a cég kasszájában.

3. Kiszámíthatatlan

Az operatív lízing a legtöbb esetben fix havidíjat jelent a teljes futamidőre. Érdemes forintalapú finanszírozást és állandó kamatot garantáló verziót választani, ezáltal az árfolyam- és kamatváltozásból eredő bizonytalanság is kiküszöbölhető. Az ilyen tartós bérleti konstrukcióknál ráadásul a havidíj minden tételt, többek között az adókat, a karbantartási költségeket és a biztosítást is fedezi, míg az üzemeltetés és a karbantartás kockázatát a flottakezelő viseli. Így valóban jól tervezhető és kiszámítható minden kiadás a teljes futamidő alatt.

4. Bonyolult

Az autóvásárlás folyamatát és az azzal járó ügyintézést a legtöbben már saját tapasztalatból ismerik. Céges autó beszerzésénél ugyanakkor általában nem mérik fel előre, milyen egyéb járulékos ügyintézéssel és kiadással jár a tranzakció. Az operatív lízing díjának kiszámolása első ránézésre bonyolultnak tűnhet, hiszen több tételt magában foglal az autó nettó beszerzési értékétől és a várható maradványértéktől kezdve a futamidőn és a tervezett futásteljesítményen át a fix kamatokig, adókig, valamint a karbantartásra fordítandó összegekig. A végeredmény azonban jól érthető és átlátható, ráadásul a flottakezelő mint az autó tényleges tulajdonosa minden terhet levesz a bérbe vevő válláról, az adók befizetésétől kezdve a gumiabroncs-cserén és egyéb szervizügyintézésen át a biztosítás kezeléséig vagy éppen az esetleges csereautó biztosításáig. A vállalkozásnak így nem kell a felesleges feladatok intézésével foglalkoznia, hanem a fő tevékenységére koncentrálhat.

5. Rugalmatlan

Régebben a hosszú távú autóbérlés ugyanolyan elköteleződést jelentett, mint a vásárlás. Sokan még most is úgy vélik, hogy a tartós bérlet nem biztosít elegendő mozgásteret arra, hogy a vállalat reagálhasson az új igényekre és a mobilitás változásaira. A technológia és a szabályozás gyors fejlődésének köszönhetően azonban ma már számos új lehetőség áll rendelkezésre. A márkafüggetlen flottakezelők kínálatán keresztül bármely gyártó bármelyik modellje igénybe vehető, és az általánosan jellemző három- vagy ötéves futamidő mellett már akár egy hónapos időtartamra szóló bérleti szerződéseket is lehet kötni. Ez alatt a cégek eldönthetik, megfelel-e az adott jármű az igényeiknek.

6. Kockázatos

Sok kis- és középvállalat vezetője azért tart a hosszú távú autóbérléstől, mert rizikósnak véli. Mi történik, ha nem megfelelő a szerződés, ha az apró betűs részek meglepetéseket tartogatnak? Ki segít, ha bonyolult könyvelési problémák merülnek fel? Mi a teendő, ha a flottakezelő mégsem intézi a váratlan költségeket? Egy megfelelően megválasztott, szakértő partnerrel azonban nem merülnek fel ilyen problémák. Hosszú távú autóbérlés esetén a kockázatokat valójában a bérbe adó cég viseli. A vállalkozást így nem érintik a költségtényezők változásai.

7. Csak a saját autó az igazi

Egyesek úgy vélik, a bérelt autó egyszerűen nem biztosíthat ugyanolyan élményt, mint egy saját. A flottakezelőknél azonban arra is lehetőség nyílik, hogy a bérleti szerződés lejártakor a cég versenyképes áron megvásárolja az autót, ha valamiért nem szeretne megválni tőle. A legtöbben viszont nem élnek ezzel a lehetőséggel, hiszen pont azt a szabadságot élvezik, hogy mindig a leginkább megfelelő járművet használhatják, és igény szerint gond nélkül válthatnak akár magasabb kategóriájú és felszereltségű autóra úgy, hogy a váltás költsége beépül az új kocsi bérleti díjába.