A kerékpárosok miatt nem lesz Hollandia önvezető autós nagyhatalom
Az egész világon Hollandia a legfelkészültebb az önvezető autók elterjedésére, de várhatóan mégsem lepik majd el a holland utakat a sofőr nélküli autók a KPMG (Magyarország egyik vezető könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó társasága) második Autonomous Vehicles Readiness Index tanulmánya szerint.
A sofőr nélküliséghez egyébként minden feltétel adott Hollandiában, a városi közlekedés forradalma előtt csupán egyetlen „akadály” magasodik: a hollandok a sűrű városi részeken jellemzően kerékpárral közlekednek – derül ki a tanulmányból. Eközben Magyarország élen jár az önvezető autós fejlesztésekben, de a használatban a lemaradók között leszünk.
Hollandia az önvezető autókhoz szükséges infrastruktúra tekintetében világelső, a fogyasztói elfogadásban kizárólag Szingapúr előzi meg, de a technológiai innovációban és a szabályozásban is a legjobbak között van a KPMG tanulmánya szerint. Így bármely ország számára Hollandia követendő példa lehet, ugyanis nemcsak az úthálózat minősége kiváló, de az emberek is lelkesek az új technológiáért és a kormányzat is igen támogató a fejlődéssel kapcsolatban.
Hollandiában például már most 6 százalék felett van a teljes gépjármű-parkon belül az elektromos autók aránya, de van még nulla kibocsátású járműtípus, ami még ennél is jobban meghatározza az ország közlekedését.
Hollandiában sokmillió kerékpáros közlekedik, a sűrű, belvárosi területeken éppen emiatt lenne nehéz az önvezető autós funkciókat és szolgáltatásokat használata. A múlt évtizedekben a holland városokban a gyalogosok és kerékpárosok mellett a járműforgalom eleve háttérbe szorult, így nincsenek kizárólag autók által használható sávok, csatornák. Az önvezető járművek elterjedésével pedig a KPMG által megkérdezett iparági szakértők szerint már az is kockázat, ha sok önvezető jármű közlekedik közös útszakaszokon a sofőrök által vezetett járművekkel.
A belvárosi önvezetés helyett Hollandiában éppen ezért sokkal inkább az autópályán közlekedő teherforgalom automatizálására koncentrálnak. Időt és pénzt nem kímélve fejlesztették a kamionok „platooning” technológiáját, aminek lényege: egy ember, a „kapitány” vezérel egy teljes kamionkonvojt, melynek tagjai akár 30 centire is képesek megközelíteni egymást. Az összekapcsolt digitális vezérlés révén a különálló járművek együtt gyorsítanak, fékeznek, manővereznek. A híres „tulipánfolyosón” Amszterdamból a belgiumi Antwerpen, illetve Rotterdamból a német Ruhr-vidék irányába hamarosan önvezető kamion-konvojokon száguldhatnak a termékek a holland kikötőkből Európa belseje felé.
Magyarország a KPMG felmérésében a vizsgált országok közül a 21. helyen szerepel az önvezető autós felkészültség szempontjából. A tanulmány kiemeli, hogy Magyarország a termelésre és a próbákra összpontosít, a többi között a Zala Zone önvezető autós tesztközponttal, illetve a debreceni leendő BMW-gyárral; a használatot tekintve azonban egyelőre a lemaradók között van. Magyarország a lehető legtöbb pontot kapta a felmérésben az ország felkészültségére azért, mert van kormányzati intézménye, ám a szabályozó környezetet és az innováció-támogatást tekintve gyengén szerepel. Zsótér Márton, a KPMG e-mobilitásért felelős munkatársa szerint Magyarország támogatja az önvezető technológiák fejlesztését, és az ezzel foglalkozó vállalatokat, de kevéssé valószínű, hogy a magyarok elsőként fogják ezeket a fejlesztéseket használni, miután kicsi a belföldi piaca. Zsótér hozzátette azt is, hogy „a munkaerőhiány minden iparágban, így a logisztikában és közösségi közlekedésben is súlyos gond, amire az önvezető technológia viszont megoldást kínálhat”.
A KPMG Autonomous Vehicle Readiness Index tanulmány letölthető a KPMG weboldaláról.
