Vármegyebérlet bevezetésén dolgozik a közlekedési tárca
Az ország egészében az autós közlekedés valódi alternatívájává tennék a közösségi közlekedést, ennek első lépéseként vármegyebérlet-konstrukció bevezetésén dolgoznak – mondta a Délmagyarországnak a közlekedési és beruházási miniszter.
Lázár János a napilap szombati számában megjelent interjúban azt mondta, elérhetőbbé, az autós közlekedés valódi alternatívájává akarja tenni a tömegközlekedést, méghozzá az ország egészében. Egyik első lépésként ezért a MÁV-val az úgynevezett megyebérlet-konstrukció bevezetésén dolgoznak. Ez az autópálya-matricához hasonlóan kedvezményes áron, egyetlen „jeggyel” tenné lehetővé a vidéken élőknek, hogy egy vagy több megyében vasúton és autóbusszal is közlekedhessenek – ahogy az számukra a legmegfelelőbb – közölte a politikus. Jelezte: ragaszkodik hozzá, hogy a megoldást a következő esztendő első felében bevezessék.
A miniszter kifejtette, a vidéki állami beruházások és közlekedésfejlesztési projektek megszervezése és végrehajtása áll az első helyen. További autópályák épülnek majd az országban. Jövőre például az M4 és az M49-es kerülnek napirendre, de tervben van az M1 kétszer háromsávosra bővítése, és meg kell fontolni az M5-ös hatsávosítását is Kecskemétig vagy éppen az M9-es továbbépítését. A térség gazdasági potenciáljának minél jobb kiaknázása szempontjából kulcskérdés Debrecen elérhetősége, „bekötöttsége”, ezért a 47-es utat a városig négysávosítani kell.
A hódmezővásárhelyi önkormányzat által bevezetett földadót Lázár János társadalmilag igazságtalan, gazdasági szempontból pedig ostoba lépésnek nevezte. Úgy fogalmazott, Hódmezővásárhelyt sajnos túszul ejtette egy bukott politikus, márpedig ha egy városnak vesztes a vezetője, akkor a közössége sem lehet nyertes hosszú távon. Márki-Zay Péter az elmúlt 32 év legnagyobb politikai, közéleti bukásának a főszereplője és nagy részben felelőse – tette hozzá.
Szegedről szólva hangsúlyozta, a politikai nézetkülönbségek ellenére a várossal nagy tervei vannak a kormánynak. Ez részben az infrastruktúra további fejlesztését jelenti, részben pedig regionális együttműködést. A várost nemcsak a múltja, de a mai adottságai is alkalmassá teszik a régiós főszerepre.
