Tokióban 2020-ban rajtol az autonóm közlekedés

A japán kormány célkitűzése szerint már a tokiói olimpia idejére, 2020-ra üzembe állhat a japán fővárosban egy vezető nélküli személyszállító szolgáltatás. A határidő egybevág a Lexus azonos irányú terveivel.

Abe Sinzó japán miniszterelnök egy hétfői találkozón vezette elő azokat a stratégiai terveket, amelyek értelmében a kormány már az idei pénzügyi évben szabad jelzést ad az autonóm mobilitási rendszerek közúti tesztjeinek, hogy a 2020-as tokiói olimpiára élesben is beindíthassanak egy vezető nélküli utasszállító szolgáltatást, amely aztán már 2022-től piaci alapokon működhetne a metropoliszban – írja a Reuters¹.

A közgazdászok szerint hatalmas lehetőség rejlik az autonóm mobilitási és mesterséges intelligencia technológiák fejlesztésében, ezek ugyanis segítenének a vállalkozásoknak megküzdeni Japán és Európa legnagyobb demográfiai problémájával, az egyre idősebb és egyre kisebb létszámú munkaerővel. A 2012 óta regnáló Sinzó-kabinet egymás után vezetett be olyan, gazdaságot élénkítő munkaerőpiaci változtatásokat, mint a női és külföldi munkavállalók arányának növelése, a bérkülönbségek mérséklése vagy a külföldről bejövő turizmus erősítése. A kormány idei stratégiája a technológiai megoldások támogatására és a szabályozói környezet fejlesztésére összpontosít.

A vezető nélküli technológiák 2020-as bevezetése a legnagyobb japán és a bolygó legértékesebb autógyártója, a Toyota Motor Corporation szerint is reális elképzelés. Ahogy Ken Koibuchi, a vállalatcsoport autonóm mobilitásért felelős igazgatója az Automotive News kérdésére elmondta, mindenekelőtt a rendszerek biztonságos működését kell szavatolni. Ez azonban csak igen pontos (ezért ma még rendkívül költséges) érzékelő-technológiák, valamint megfelelő infrastrukturális feltételek (nagyfelbontású GPS térképek, kiváló minőségű útfelfestések stb.) megléte mellett lehetséges.

Hogy ez mennyire így van, arra a közelmúltban bekövetkezett számos tragédia – a Tesla sorozatgyártású modelljeitől az UBER fejlesztési prototípusáig – is rávilágít. Koibuchi szerint a technológia jelenlegi fejlettségi szintje nem áll készen arra, hogy rábízzuk életünket. Nem véletlen, hogy a Toyota-csoport autonóm zászlóvivőjeként a Lexus márka is csak legkorábban 2020-ra időzítette 4. szintű önjáró megoldásainak bevezetését.

A márka zászlóshajója, az LS szedán fedélzetén addig is fokozatosan jelennek meg a vezetőtől egyre több feladatot átvállaló technológiák. A kellően fejlett infrastruktúrát biztosító japán utakon már automatikus sávváltásra, az út ívének követésére is képes a luxuslimuzin, 2020-ra pedig eljut odáig, hogy az autópálya felhajtójától annak lehajtójáig teljesen önállóan haladjon a jármű (Highway Teammate rendszer.) Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy a cégcsoport idén év elején bemutatott, 3.0-ás autonóm platformja a világ legfejlettebb ilyen jellegű technológiai csomagját képviseli: a rendszer képes a jármű körül 360 fokban akár 200 méterről észlelni minden akadályt, tereptárgyat, járművet vagy az úthálózat elemeit.

A Lexus és versenytársai közötti legfontosabb eltérés azonban talán mégsem műszaki, hanem szemléletbeli: a Toyota-csoport prémium márkája a teljes elidegenedés helyett igyekszik a vezetőt is a rendszer részeként kezelni, ezzel párhuzamosan külön kiemelt feladatként foglalkozik a vezetésre nem képes – idős vagy mozgásukban korlátozott – emberek mobilitásának támogatásával.

Fotók: Lexus, carscoops.com