A budakeszi buszsávtervezést 586 millióval támogatja a kormány

    A budakeszi buszsávok fejlesztéséről szóló tervezői szerződést 586 millió forinttal támogatja a kormány – jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára kedden a helyszínen.

    Menczer Tamás a sajtótájékoztatón elmondta: Budakesziről Budapestre csúcsidőben 50, egyébként 30 perc alatt lehet busszal eljutni, a cél az, hogy a szakaszos buszsávok kialakításával csúcsidőben is 30 perc legyen a menetidő.

    Az államtitkár szerint Budakeszi remek hely, ő maga is a településen él, de a környező települések, Telki, Páty, Budajenő térségébe is egyre többen költöznek, amivel párhuzamosan megnőtt a forgalom és az autósok száma.

    A fejlesztésről szólva azt hangsúlyozta: akkor van értelme és jelentősége annak, ha a buszok gyorsabban tudnak közlekedni, mint az autók, ezért született döntés arról, hogy megkezdődik a kormány támogatásával a szakaszos buszsáv kialakítása, valamint három P+R parkolót is kialakítanak Budakeszin.

    Menczer Tamás hozzátette, a település határát átlépők 60 százaléka jelenleg is a buszközlekedést választja, ez csúcsidőben kétezer embert jelent óránként. A fejlesztéssel kapcsolatban kiemelte: jobb lesz a busszal közlekedőknek, az autósoknak pedig választási lehetőséget nyújt, de ha valaki úgy dönt, hogy mégis az autójában marad, akkor is gyorsabban tud közlekedni.

    Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára közölte: a kivitelezés 2023-ban kezdődhet; olyan okoslámpákat is telepítenek majd, amelyek automatikusan zöldre váltanak, ha busz közeleg.

    Az államtitkár az okoslámpák, a szakaszos buszsávok és a rövidebb menetidő mellett a fejlesztés negyedik elemének nevezte, hogy jelenleg Pátynál nem lehet felhajtani az M1-es autópályára, de a Sasfészek-tó pihenőnél megépítik a felhajtót, így a sztrádán is elérhető lesz a főváros a Zsámbéki medencéből.  

    Budapesten és környékén 4 millióan élnek, a városközpontba az agglomerációból 1 millióan érkeznek autóval, ezen a nyomáson enyhíteni kell – fogalmazott Fürjes Balázs. Hozzátette: Budapesten a közlekedésben új egyensúlyra kell törekedni. A kormánynak három válasza van erre: a tömegközlekedés folyamatos fejlesztése, amit 2010-ben Tarlós István volt főpolgármester és Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ volt vezérigazgatója megkezdett, a Budapesten hiányzó peremhidak – a Galvani és az Aquincumi híd megépítése, valamint a külső csomópontokban P+R parkolók létesítése – sorolta.

    Az államtitkár külön említette, hogy a II. és XII. kerületben Budai kérdések címmel kérdőívet juttatnak el a háztartásokba, amelyben egyebek között arról várják a helyiek véleményét, mi a véleményük arról, hogy az autósok menekülő útként használják a csendes budai utcákat.

    Győri Ottília (Fidesz-KDNP), Budakeszi polgármestere közölte: a Zsámbéki medence Budapestre dolgozni járó lakói egy évben húsznapnyi időt töltenek utazással. Felidézte: a nehézkes közlekedés miatt már 2019-ben egyeztetésre hívta Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere (Fidesz-KDNP), hogy segítsenek ezen a nehéz problémán.

    A munkának a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) adott lendületet, a közös munka eredményeként pedig elkészült a fejlesztésről szóló előterjesztés, amelyet 2020 novemberében fogadott el a kormány. Hangsúlyozta: nem csak a Budakeszin élőket, hanem a régióban élőket is érinti ez a probléma, amit csak összefogással lehet megoldani.

    Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP) XII. kerületi polgármester hozzátette: napi 10-11 ezer autó érkezik a fővárosba a Budakeszi úton és tér vissza délután. Az autósok gyakran a hegyvidék mellékutcáin próbálják kikerülni a Széll Kálmán tér – BAH-csomópont “Bermuda-háromszöget” – fogalmazott a polgármester, aki szerint ez teszi tönkre és élhetetlenné kerületében a kis utcákat. “A kalandos kedvű autósok rajtunk keresztül keresik a menekülő útvonalat” – mondta, hozzátéve: nem az a cél, hogy az autósok könnyebben jussanak be a városba, hanem az, hogy P+R parkolókba tegyék le az autójukat és közösségi közlekedéssel közlekedjenek. Hozzátette: az ötlet már évekkel ezelőtt megfogalmazódott, de most érték el azt a kritikus tömeget, hogy az ötlet meg is valósul.

    Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója rámutatott: a Budakeszi és Budapest közötti szakasz Magyarország legforgalmasabb és legsűrűbben járó Volánbusz-viszonylata, reggelente csúcsidőben óránként több mint 40 busz jár ezen a vonalon, és átlagos reggelen mintegy 40 ezer perc veszik el az emberek életéből azzal, hogy ezek a buszok a dugóban állnak. Hozzátette: a járvány harmadik hullámának lecsengésével visszaálltak az utazási szokások, az emberek 60 százaléka választja a tömegközlekedést.

    A fejlesztés tervezésére a BFK nyílt európai uniós közbeszerzést írt ki, amelyet egy 73 éve működő, számos közlekedési infrastruktúrát tervező cég, az UVATERV Zrt. nyert el – jelentette be a vezérigazgató. Elmondta: a cég nettó 419 millió forintos tervezési keretből valósítja meg a munkát, a fennmaradó támogatást egyéb műszaki feladatokra fordítják, amire példaként említette, hogy a Budakeszi úton, a Pilisi Parkerdőn keresztül a csapadékelvezető árok megszüntetésével tudják bővíteni az utat, tehát egy átfogó közműtervezésre is szükség lesz.

    Arról is beszélt, hogy meg szeretnék kérdezni a helyben élőket a projektről, erre létrehozták a budakeszibuszsav.hu oldalt. A sajtótájékoztatón felszólalók a 22-es busszal utaztak Budakeszire.