A budapestiek zöldebb és élhetőbb Nagykörutat szeretnének – a propaganda szerint
Véget ért a Nagykörút újjászületéhez kapcsolódó társadalmi egyeztetés: az érintettek kérdőív kitöltésével, az utcafórumokon, valamint a közösségi tervezési eseményeken (Agórákon) is elmondják véleményüket a beruházásról a BKK-nak.
A folyamat célja az volt, hogy Budapest egyik kiemelkedő lakossági jelentőségű útszakasza is bevonva újuljon meg, és tervezéséhez felhasználják a megismert igényeket és javaslatokat. A kérdőívet csaknem 10 ezren töltötték ki, a válaszadók jelentős többsége (92 százaléka) fontosnak tartja a Nagykörút fejlesztését, amely olyan speciális jelenthet, mint a zöldfelületek bővítése és az üzletek árufeltöltésének rendezett megoldása.
A BKK tavaly ősszel indította a Nagykörút megújításáról szóló társadalmi egyeztetést, az utcafórumok és a körúti Agórák mellett fontos eleme volt a kérdőíves felmérés. A kérdéssort egy hónap alatt összesen 9697-en töltötték ki. Ez a magas szám is jelzi, hogy a Nagykörút jövőjét különösen nagy érdeklődés övezi. A nem reprezentatív felmérés szerint
- a válaszadók jelentős többsége, vagyis 92 százalékos egyetértéssel, hogy szükséges a Nagykörút teljes körű megújítása (ez az arány a helyi lakosok esetében is nagyon magas, 88 százalék);
- a kitöltők 93 százaléka szerint fontos, hogy továbbra is a villamosközlekedés legyen az elsődleges a Nagykörúton (ezzel a saját autóval közlekedő 82 százalékos választ is egyetértett);
- a legfontosabb témák élére a fasorok megőrzése, bővítése és karbantartása került (a kitöltők 80 százalékos említette meg), ezt követte a védett kerékpársávok kialakítása (56 százalék), valamint a járdák akadálymentessége (53 százalék);
- 84 százalékuk egyetértett azzal, hogy a közterületek fejlesztése során biztonságos feltételeket kell teremteni azoknak, a gyalogos- és/vagy a kerékpáros közlekedést választják (ezt az autóval közlekedők 60 százaléka is támogatja);
- a kitöltők 64 százaléka szerint akkor lesz vonzóbb a Nagykörút, ha kellemesebbek lesznek a sétálási körülmények, ezt követte a minőségibb bevásárlási és szórakozási lehetőség (59 százalék) és a nagyobb biztonságérzet (54 százalék);
- a válaszadók 75 százaléka osztotta azt a véleményt, hogy vonzóbbá kell tenni a nagykörúti kerékpársávokat, ráadásul
- 61 százalékuk (vagyis több mint 5600-an) biztosan többet használjon a kerékpársávokat, ha azok védettséget kapnának.
Döntsünk közösen: a tervezési folyamat része a közösségi párbeszéd
A kérdőív kitöltésével egy időben, tavaly ősszel négy utcafórumon mintegy 200 érdeklődővel beszélgettek a BKK szakemberei a fenntartható közlekedés jövőjéről. A helyszíni kitelepülések célja a kérdőív népszerűsítése mellett a projekt ismertetése és a lakossági vélemények megismerése volt:
- a résztvevők többsége a zöldebb, élhetőbb városi környezetet támogatta, ami összhangban áll a BKK és a Fővárosi Önkormányzat törekvéseivel;
- kiemelt igényként fogalmazódott meg a biztonságosabb és akadálymentesebb gyalogosközlekedés, például több gyalogátkelőhely kialakításával.
Az utcafórumok tapasztalatai megerősítették, hogy a közösségi párbeszéd elengedhetetlen a városi közlekedés fejlesztésében. A BKK idén februárban a VI., a VII., a VIII. és a IX. kerülettel közösen, négy alkalommal és helyszínen szervezett közösségii tervezési eseményt (Agórát), mélyebb helyi párbeszédet kezdeményezve. Ezeken összesen mintegy 200-an vettek részt, az Agórák célja a projekt részleteinek megismertetése és az érintett kerületi lakosok bevonása volt:
- az interaktív műhelymunka során a jelenlévők térképek segítségével, a BKK szakembereivel közösen vizsgálták meg a helyi lehetőségeket és kihívásokat;
- a lakosok kiemelték a közterületek rendezetlenségét, a járdák zsúfoltságát, valamint a különböző közlekedési módok – gyalog, kerékpárral, autóval közlekedők – összehangolt kezelésének fontosságát, ami megegyezik a projekt céljaival.
Mindezek alapján kiemelt figyelmet kap a tervezés során a közlekedők közötti konfliktusok csökkentése, a rakodási lehetőségek javítása, valamint a közlekedésbiztonság növelése. A nagykörúti Agórákról a BKK korábbi közleményeiben tájékoztatott, a projektről a BKK oldalán olvasható bővebben.
A társadalmi egyeztetés részletes eredményei ezen az oldalon találhatók.
A kérdőív eredményeit és a fórumokon elhangzott észrevételeket, illetve igényeket a BKK szakemberei egyesével értékelik, azok eredményeként a javaslatok beépülnek a tervezési folyamatba, egyúttal a projekt keretein túlmutató javaslatokat továbbítanak az érintett fővárosi cégeknek és kerületi önkormányzatoknak.
A városlakók igénye és elvárásai előtérbe
Újjászülethet a Nagykörút a Nyugati pályaudvar és a Boráros tér: a projekt legfőbb célja, hogy élvezhesse, zöldebb és biztonságos útvonalon jöjjön létre, amely az itt élők és az idelátogatók igényeit és elvárásait helyezi előtérbe, nem pedig a városrészen „csak” áthaladó autóforgalom kiszolgálását. Ez biztonságos kerékpársávokat, a gyalogosok elsőbbségét biztosító fejlesztéseket, valamint zöldebb és felújított közterületeket jelent.
A fejlesztések tervezési és a kerékpáros infrastruktúrát érintő kivitelezési munkái az Európai Unió TOP Plusz-4.1.2-23 Bringasztráda program keretében valósulhatnak meg, ehhez a BKK 2024 tavaszán nyújtott be pályázatot, idén januárban nyerte el az EU-s támogatást. A tervezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás várhatóan 2025 második negyedévében indul. A kiviteli tervek – eredményes eljárás lefolytatása esetén – előreláthatólag 2027 első félévében állhatnak. Ezt követően kezdődtek a kivitelezés előkészítése és megvalósítása a fővárosi és a kerületi önkormányzatokkal együttműködve.
Budapesti Közlekedési Központ
