Egy globális autóipari informatikai vállalkozás statisztikailag igazolta, amit a tulajdonosok eddig is tudtak: a fogyasztásra vonatkozó hangzatos ígéretek a legtöbb autó esetében köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. A dízelek állnak a legrosszabbul.
Évente akár több mint negyedmillió forintot* is veszíthetnek az autósok, ha a gyártók nagyvonalú ígéreteire alapozva vásárolnak gépkocsit, derül ki abból a monstre felmérésből, amelyet az autós applikációk piacvezető fejlesztője, a Carly végzett világszerte. Az egymillió gépjárművet érintő vizsgálat szerint hatalmas a különbség a hivatalos és tényleges fogyasztási adatok között, ráadásul az elmúlt másfél évtized során folyamatosan egyre rosszabbá vált a helyzet.
Az eltérések a három legnépszerűbb európai méretosztályban, a városi autók, az alsó-középkategóriás modellek és a szabadidőjárművek körében a legmarkánsabbak. Előbbieknél átlagosan 55 (!) százalék volt a többletfogyasztás mértéke, a másik két kategóriában 45 százalékkal voltak torkosabbak a dízel modellek a katalógusértéknél. A benzinmotoros kiviteleknél valamivel jobb a helyzet, de a kisautóknál átlagolt +35 százalék, illetve a kompakt és crossover kategóriákban megfigyelt +40 százalék sem nevezhető megnyugtatónak. Érdekességképpen megfigyelhető, hogy egyetlen szegmensben, a fogyasztásra amúgy sem érzékeny sportautóknál nem jegyeztek számottevő eltérést a két érték között.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a Nyugat-Európában egyre erősödő dízelellenes hangulat nyomán ott nem kívánatossá váló, ezért potenciálisan Kelet-Európába, azon belül Magyarországra vándorló dízel autók a papírformánál jóval nagyobb mértékű környezet- és egészségkárosító hatással bírnak. Ráadásul ez nem csak az idős, Euro4-es modellekre (2005-től 2009-ig kötelező érvényű) igaz, sőt, a probléma különösen nagymértékben sújtja az egyelőre megtűrt Euro5-ös (2009-2014), de még inkább a jelenleg érvényes Euro6-os normának megfelelő autókat. Megoldást jelent majd a problémára a WLTP mérési szabvány bevezetése, de nem úgy, ahogy szeretnénk: a gyári értékek fognak ugyanis feljebb kúszni, jobban tükrözve a tényleges állapotokat.
Igazi megoldást jelenleg csak a hibridek nyújtanak erre az ellentmondásra: a Consumer Reports legutóbbi felméréséből** kiderült, hogy a piac tíz legtakarékosabb hibrid modellje átlagosan mindössze 5,32 százalékkal fogyaszt többet az ígértnél. A legkedvezőbb értékeket az új generációs Toyota Prius kivitelei produkálták: a hagyományos Prius 0,44 százalékkal, a tágas Prius V (Európában Prius+) 0,70 százalékkal fogyasztott többet, mint amire a vásárlók számítottak – azaz 4,5, illetve 5,7 liter helyett 4,7, illetve 6,1 litert igényeltek 100 kilométerre. A Prius Prime (nálunk Prius PHEV) pedig megdöbbentő módon még takarékosabbnak bizonyult, mint amire számítani lehetett: az 1,8 literes norma szerinti átlagfogyasztásnál 1,67 százalékkal kevesebbet, 1,77 litert mértek a kiadvány szerkesztői.
* Az eredeti felmérésen közölt adatok globális viszonyokon alapulnak.
** A felmérés az észak-amerikai piacon kapható modelleken alapult.
Táblázat: www.mycarly.com
