A fenntartható közlekedést népszerűsítő önkormányzati kampány indult Szegeden
A fenntartható közlekedési módokat népszerűsítő önkormányzat kampány indult Szegeden, a kezdeményezés célja bemutatni, hogy anyagi megfontolások miatt is érdemes autóról kerékpárra vagy trolibuszra, buszra, villamosra váltani – jelentette be a megyeszékhely városfejlesztési alpolgármestere hétfőn.
Nagy Sándor (Momentum) a Váltson fenntarthatóra! kampányt bemutató sajtótájékoztatóján azt mondta, az autósok között sokakban hamis kép él arról, mennyibe is kerül járművük használata, ugyanis nem veszik figyelembe az üzemanyag mellett felmerülő egyéb költségeket.
A többi közt a kopóalkatrészek, a gépjárműadó, a kötelező biztosítás, a parkolás, az autópályadíjak mellett számolni kell – a gépkocsi teljes birtoklásának időtartamára szétterítve – az autó megvásárlásának költségével is. Több nemzetközi kalkulátoroldal is működik már, ezek adatai szerint egy átlagos magyar autósnak havonta 100 ezer forintba kerül gépjárműve fenntartása – közölte az alpolgármester.
Az önkormányzat a szamoldki.szeged.hu oldal elindításával nyújt segítséget ahhoz a szegedieknek, hogy eldönthessék, a fenntarthatósági, környezetvédelmi célok mellett anyagi szempontból is érdemes-e az autó helyett más közlekedési módot választaniuk.
Az oldalon egy részletes kérdőív kitöltése után mindenki választ kaphat arra, havonta mennyibe kerül neki az autója – mondta Nagy Sándor.
Az alpolgármester kifejtette, Szegeden a legutóbb 2018-ban készült részletes mobilitási vizsgálat, akkor a város lakóinak háromnegyede használt fenntartható közlekedési módokat. A pandémia idején jelentősen csökkent a helyváltoztatások száma, ezen belül a közösségi közlekedés részaránya is, de az elmúlt fél évben már visszaszorulni látszik az autóhasználat Szegeden. A Belvárosi hídon és az Algyői úton elhelyezett szenzorok mérései szerint csökken a gépkocsiforgalom és nő a kerékpárosok száma.
A közösségi közlekedésben a bérletet váltók aránya idén januárban és februárban pedig visszatért a pandémia előtti, 2020 elején jellemző szintre – mondta Nagy Sándor, aki szerint a változásnak elsősorban inflációs okai vannak.
