A hó nem biztos, de a köd igen
A meteorológusok szerint ezen a télen kevés hó várható Európában, de nem árt, ha felkészülünk a ködös napokra, mert a köd elkerülhetetlen.
Tehát kezdjük azzal, hogy milyen hibát találunk a mellékelt fotókon?
Igen: a képeken látható autósok nem használják a ködlámpát. Ezért vegyük át még egyszer az alapszabályokat!
- Tompított fény: szürkületben vagy sötétben.
- ▶️ Ködlámpa: ha a köd, havazás vagy eső jelentősen akadályozza a láthatóságot.
- ▶️ Hátsó ködlámpa: csak 50 méternél kisebb látótávolság esetén!!!
- ❌ És mellesleg: Ködben nem segít a távolsági fényszóró!
De mindenekelőtt a legfontosabb a sebesség csökkentése!
Ha a látótávolság nem haladja meg az ötven métert, csökkentsük a sebességet 50 kilométer/órára.
Ködben-esőben nagyon könnyű elérni azt a sebességet, amit relatív gyorshajtásnak neveznek, és ha az autópályán előttünk haladó nem használja a hátsó ködlámpát, könnyen bajba kerülhetünk, hiszen ilyen körülmények között még az aszfalt is csúszik. Vagyis kicsi látótávolság + hosszú fékút = baleset.
Az alacsonyra helyezett elülső ködlámpára azért van szükség, mert bevilágít a köd alá, így fénye messzebbre jut, mint a tompított világításé. Ilyenkor azért nem jó a távolsági fényszóró, mert a fényét a köd visszaveri, így csak egy fehéren vakító gomolygást látni, de azt nem, hogy mi van mögötte.
Nagyon sűrű ködben még az előfordulhat, hogy (miután lassítottunk!) a tompított fény helyett tanácsos helyzetjelzőre kapcsolni és ahhoz társítani a ködlápákat, mert a lekapcsolt tompított reflektor fényét nem veri vissza a köd, nem vakít. Azért vannak úgy bekötve a lámpák, hogy ebben a leosztásban is működhessenek
Az első- és a hátsó ködlámpa alkalmazása nem csak a látási viszonyoktól, hanem a forgalomtól is függ. Amikor az autópályán összetorlódnak az autók, akkor természetesen lekapcsolható a ködzárófény, és akkor is, ha elvonult a köd. Erről is sokan gyakran megfeledkeznek, pedig a hátsó ködlámpa tiszta időben zavarja, sőt vakítja a mögötte haladót, például a városi cammogásban.
dasblog
