A járművek adatvédelmi szabályozása nem mindig szolgálja a közérdeket
A személyes adatok védelme minden olyan esetben szükséges lehet, amikor annak célja az egyén védelme és a magánélet tiszteletben tartása. 2016 óta az Európai Unió összes tagállamának kötelezően meg kell felelnie az Általános Adatvédelmi Rendeletnek (GDPR), még akkor is, ha ez esetenként kellemetlen hátrányokkal jár, vagy az adatvédelem egyéb területein joghézagokat okoz.
Mt nevezünk személyes adatnak?
A jogszabályok értelmében mind a VIN-szám, mind a járművek rendszáma személyes adatnak tekinthető, és akként is lehet kezelni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy akár a VIN, akár a rendszám ismeretében bárki kideríthet bármiféle tényt egy adott személyről.
Egyes kormányzati szervek vagy akár vállalkozások azonban rendelkezhetnek olyan adatokkal, amelyek révén személyes adatokhoz juthatnak, de az általános adatvédelmi szabályzatnak való megfelelés értelmében ezeknek az intézményeknek minden személyes információt kötelességük is védeni.
„Egy autó futásteljesítménye, kárfeljegyzései, szerviz- vagy karbantartási előzményei a jármű rendszámának VIN-száma segítségével tárhatók fel. Ez a fő oka annak, hogy egyes intézmények nem hajlandók tájékoztatást adni a járművek történetéről” – mondja Matas Buzelis, Association of Automotive Intelligence (AAI) szövetség elnöke.
Buzelis úr hozzáteszi, hogy a futásteljesítményről, sérülésről vagy karbantartásról szóló nyilvántartást nem tekinthetjük személyes adatnak, hiszen ezek az adatok elsősorban a járművekre vonatkoznak. Egyetlen nyilvántartás sem köthető konkrét személyekhez, tekintve, hogy a használt járművek jellemzően néhány évente új tulajdonoshoz kerülnek.
Miből ered ez az ellentmondás?
Ebben a konkrét esetben egy autó történetével kapcsolatos információk megszerzése komoly paradoxonhoz vezethet, hiszen nincs, ami alapvetően védi az autóvásárlókat a tisztességtelen eladókkal szemben.
Ha például egy használtautó-vásárló tisztességtelen személytől vásárol járművet, meglehetősen problémás lehet nyomon követni egy olyan autó előéletét, amit egy másik országból importáltak. Vannak ugyan platformok, melyek biztosítják az előzmények ellenőrzését, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek az előzmények elérhetők is lesznek. Ennek okát az egyes országok szabályrendszerében és a GDPR értelmezésében kell keresni.
„Vessük össze például a németországi és a svédországi gyakorlatot. Míg Svédországban minden állampolgár számára adott a lehetőség, hogy az országban regisztrált bármely jármű történetét megismerje, Németország ezzel teljesen ellentétes álláspotot képvisel. Annak ellenére, hogy Németország a legnagyobb használtautó-exportőr Európában, túlságosan komolyan veszik itt a VIN-számokat, és nem nyújtanak hathatós védelmet a használtautó-vásárlóknak” – mondja Buzelis, az Automotive Intelligence Szövetségének munkatársa.
Az autópiaci szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a tisztességtelen eladók módosíthatják is a jármű kilométerórájának állását, ami alapján a használtautó-vásárló rossz döntéseket hozhat. Egy manipulált autó általában nem olyan megbízható, mint a valódi futásteljesítményt mutató jármű, sőt, a közúti biztonság szempontjából akár veszélyt is jelenthet, mivel elképzelhető, hogy egyes kritikus, már régen esedékesek karbantartási munkák elmaradtak.
Az AAI szövetség célja az átláthatóság növelése
A csalók által könnyen kihasználható különféle kiskapuk miatt igencsak elterjedtek a tisztességtelen gyakorlatok a használt autók piacán. Ezek a kiskapuk az átláthatóság biztosítását is megnehezítik.
Az Association of Automotive Intelligence szövetség olyan cégek és személyek összefogását vállalta fel, akik az évek óta visszaélésekkel küzdő és az Európai Uniónak évente több milliárd euróba kerülő használtautó-piacon átláthatóságot, bizalmat és elszámoltathatóságot igyekeznek megteremteni.
