A Toyota GR Yaris lett az elmúlt 25 év legjobb hot hatch modellje a PistonHeads közössége szerint

Összesen öt sportosautó-kategóriában avattak győztest közel 34 ezer olvasó szavazata alapján.

Az 1998-ban alapított PistonHeads az Egyesült Királyság egyik vezető autóipari piactere és a legnagyobb brit online autós közösség otthona is egyben. A platform, amely világszerte ismert aktív fórumairól, karakteres szerkesztői tartalmairól és hatalmas választékot nyújtó használtautó-piacteréről, a prémium- és sportautók vásárlóinak, eladóinak és rajongóinak millióit köti össze. 

Idén nagy fába vágta a fejszéjét a PistonHeads: az elmúlt 25 év legnagyobb vezetési élményt adó autóját akarták kiválasztani a negyedszázados fennállás alkalmából megrendezett ünnepségsorozat részeként.

Hat hónapon keresztül zajlott a szavazás, összesen 33 935 darab, a PistonHeads közösségéből érkezett szavazat döntötte el az öt kategória győztesét. Mindben legalább 12 autó szerepelt, amelyeket a PistonHeads szerkesztői csapata jelölt ki. A közönség által megszavazott öt kategóriagyőztesből a szerkesztőség tagjai az abszolút győztest egy kétnapos teszt után választották ki, amely során a walesi kanyargós mellékutakon és versenypályán is próbára tették az öt kocsit.

A hot hatch, azaz forró ferdehátú kategóriában a Toyota GR Yaris győzött a szavazatok 20,25 százalékának megszerzésével, az utcai raliautó mögött a szívómotoros RenaultSport Clio 182 Trophy és a szintén szívómotoros Honda Civic Type R (EP3) fért még fel a dobogóra.

„Bár nincsenek adataink, amelyek alátámasztanák ezt a megérzésünket, a fáradhatatlan, elnyűhetetlen GR Yaris lehetett az öt közül a leggyorsabb autó Walesben azokban a napokban, amikor ott voltunk. Pontosabban ez volt az, amelyet a leggyorsabban vezettünk. És ez, hölgyeim és uraim, az igazán nagyszerű hot hatchek védjegye. Mindenkire nagy hatást tett, és mindenkit arra sarkallt, aki a vezetőülésben ült, hogy úgy vezessen, mint egy (idősebb) Kalle Rovanperä. Nem ez az egyetlen hot hatch, amelyik ezt teszi az emberrel, de kevés van, ami annyira élvezi a kínzást, mint ez a Toyota, és olyanból is keveset ismerünk, amiben még az sem tűnik fenyegetőnek vagy veszélyesnek, amikor szinte a kilincset az úthoz súrolva vesszük be a kanyarokat. Így szeretnénk emlékezni az összes négykerékhajtású homologizációs különkiadásra – különösen azért, mert oly sok mindent képviselnek abból, amiért a gyors kocsikat elsősorban szeretjük. Részben az teszi különlegessé a GR-t, hogy kézzelfogható módon kapcsolódik a közelmúlthoz: az ajtók olyan könnyűnek érződnek, mintha a menetszél ki tudná kapni őket a zsanérokból, az analóg műszerek elég egyszerűek ahhoz, hogy akár egy gyerekjátékból is származhatnának (dettó a műanyagok), de minden mechanikus alkatrészen érződik, hogy évtizedeken át bírni fogja a kiképzést. A kuplung és a váltó ruganyos, mégis elégedettséget okoz a használatuk, a fék valódi pedálérzetet biztosít, a kis turbós háromhengeres sosem hagyja abba a pörgést – őszintén szólva, vezetni egy ilyen apró, mégis ennyi tartalommal megtöltött autót igazán felpezsdítő érzés. Ráadásul továbbra is zavarba ejtő, hogy egy ekkora autó hogy lehet ennyire stabil: a Yarist látszólag nem is érdekli, hogy milyen későn vesznek vele féktávot, vagy, hogy milyen nagy sebességgel akarnak bekanyarodni vele. Olyan vidáman tapad, megy és dúdolja a vidám dallamát a csodálatos brit mellékutakon, hogy nehéz nem belefeledkezni a bolondozásába. Semmiben sem hasonlít egy mezei Yarisra, és igazából semmiben sem hasonlít egy szupertehetséges kis hot hatchre sem. Ez egy igazi, jó öreg mókamester. Az a tény, hogy még mindig kapható vadonatújként, csak bebetonozza azt a hírnevét, hogy egy modern klasszikussal van dolgunk” – méltatták a GR Yarist a PistonHeads cikkében.

A többi kategória győztesei és a megválasztásuk fő oka:

• Legjobb szupersportautó: Porsche Carrera GT (az 5,7 literes, Le Mans-i származású V10-es szívómotor miatt)
• Legjobb sportlimuzin: BMW M5 E39 (a modern autókra jellemző teljesítmény és a régi, analóg autók érzésének tökéletes elegye)
• Legjobb pályanapautó Caterham Seven 620R (316 kompresszoros lóerő jut 545 kg mozgatására)
• Legjobb sportautó Lotus Elise S1 (lásd lent.)

Érdekesség, hogy az öt győztes közül messze a Toyota GR Yaris volt a legfiatalabb típus a maga három évével, őt követte a tízéves Caterham 620R és a tizenkilenc éves Porsche Carrera GT.

A végső győztes az összehasonlító teszt után a Lotus Elise S1 lett, ami persze várható volt, mivel egy legendás brit autóról van szó. Ráadásul a Lotus mai modelljeit látva nem is csoda, hogy könnybe lábadt a szemük a tesztelőknek a 120 lóerős szívó benzinmotorral hajtott, 725 kg tömegű, közvetlen vezetési élményt adó, szervokormány nélküli, a maga idejében 19 ezer fontnál is olcsóbb kétüléses láttán, amelyet a szakértők ma már a norfolki gyártó megmentőjének tartanak.

A Lotus kettős győzelmét, és a négy másik autó kategóriaelsőségét augusztus 12-én, a PistonHeads 25. születésnapja alkalmából rendezett teltházas partyn hirdették ki, amelyen 6500 rajongó vett részt.

Fotók: PistonHeads